Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
1174 napjainkban körvonalazódnak. Az ilyen irányú vizsgálatokat számos tényező nehezíti, mert a katasztrófák kiszámíthatatlanul, váratlanul jelentkeznek, ezért általában nincs lehetőség közvetlen, szakszerű tanulmányozásukr a. Vitathatatlan, hogy ma már minden országnak szüksége van egy katasztrófatörvényre, mert bizonyítható: katasztrófahelyzetben a rendelkezésre álló, jól felszerelt, azonnal vagy rövid időn belül bevethető, képzett és gyakorlott elhárítószervezettel a károk , a környezeti hatások és a személyi veszteségek nagyságrendekkel kisebbek lehetnek. A benyújtott tervezettel kapcsolatos véleményünkről konkrétabban: A mostani törvénytervezet egyik hiányosságának tekintjük, hogy a kérdést elvi oldalról közelíti meg, anél kül, hogy egyértelműen megfogalmazná a katasztrófa fogalmát, felosztását. A tervezet sok esetben megkerüli a szakmai kérdéseket, és inkább az elvi irányítást, a szervezeti felépítést és a hatósági jogköröket tárgyalja. A javaslat hibájának tartjuk, hogy má r a címében is azt a látszatot kelti: két külön kérdésről van szó, egyrészt a katasztrófák elleni védekezésről, másrészt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset elleni védekezésről. (17.00) Abban az esetben, ha tisztázná a katasztrófa fogalmát, akkor eg yértelmű lenne, hogy egy és oszthatatlan probléma kezelését kellene megoldani. Tény, hogy a katasztrófa fogalmát nehéz definiálni, jelenleg is több fogalmi meghatározás van érvényben, mert nem lehet egyértelműen sem a halálesetek számához, sem a keletkezet t anyagi, környezeti károkhoz, sem a beavatkozási szinthez kötni. Talán szerencsésebbnek tűnik a katasztrófafogalom alatt a katasztrófát és súlyos szerencsétlenséget érteni. Ugyanakkor engedjék meg, hogy megpróbálkozzam egy fogalmi megközelítéssel: a katas ztrófa sok ember életét, egészségét, ellátását, az anyagi javakat, a környezetet súlyosan károsító természeti csapás, ipari, közlekedési, szállítási baleset vagy hasonló esemény, amely csak különleges helyi, illetve központi intézkedésekkel hárítható el. A megfelelő szintű beavatkozás nemcsak a bekövetkezett katasztrófa, hanem annak veszélye esetén is szükséges. Néhány gondolatot arról, hogy mit értek, értünk katasztrófa elleni védelem alatt. A katasztrófa elleni védelem a katasztrófaveszélyes helyzet kiala kulásának megelőzését, valamint a bekövetkezett esemény hatásának és következményeinek teljes körű felszámolását foglalja magába. Egységesíti mindazon intézkedések, rendszabályok, tevékenységek, módszerek és eszközök összességét, amelyek a katasztrófák meg előzésére szolgálnak, továbbá amelyek a katasztrófa bekövetkezése esetén az anyagi javak és az élővilág pusztulását vagy károsodását a lehető legkisebb szintre korlátozzák. A katasztrófák felosztása többféleképpen történik. Tény, az irodalomból látható, ho gy vannak, akik aprólékosan, precízen kategorizálják az egyes katasztrófaformákat, vannak, akik az egyszerű felosztást tartanák célszerűnek. Én célszerűbbnek tartom, ha a katasztrófák felosztásánál figyelembe vesszük azt, hogy az okok alapján és a végrehaj tandó feladatok szerint is felosszuk. Így a katasztrófák esetében két alaptípusról beszélhetünk, természeti és technikai katasztrófákról. A természet által okozott katasztrófákba azok tartoznak, amelyeket a természet erői, illetve az elemi csapások okoznak . A teljesség igénye nélkül ilyenek az árvíz, belvíz, tűzvész, földcsuszamlás és vihar. Ugyanakkor Magyarországon az egyik leggyakoribb és leginkább reális katasztrófaveszély az árvíz - és mint tudjuk, a belvíz is. A katasztrófák másik nagy csoportját a te chnikai katasztrófák alkotják. Anélkül, hogy fogalmi kérdésekbe bonyolódnánk - ezeket ugyanis civilizációs, ipari katasztrófáknak is nevezik, ez végső soron közmegegyezés kérdése , e kategóriába az ember, az emberi tevékenység által okozott katasztrófákat sorolva, és kizárva a társadalmi okokra, illetve a háborúkra visszavezethetőket. A technikai katasztrófák közül a nukleáris erőművek, a vegyipari létesítmények katasztrófáit, illetve a veszélyes szállítmányok kérdését emelném ki. Az atomerőművek esetleges balesetei,
