Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Franco Danieli, az olasz képviselőház külügyi bizottsága delegációjának vezetője és kísérete köszöntése - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÓRÓDI MÁRIA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1164 hogy hogyan működik, milyen tartal ommal, kik a tagjai és mi a feladat maga. Ahol kiderül, mint például a 12. §ban, hogy az egyes ágazati minisztereknek milyen védekezési munkabizottságokat kell vezetni, ott azonban az nem derül ki, hogy ha szükséges az együttműködés, az egységes irányítás , az kinek lesz a feladata. Érthetetlen, hogy a 16. és 17. § miért vonja el a feladatot a megyei közgyűlés elnökétől és a főpolgármestertől, és miért teszi át a védelmi bizottsághoz, ezzel is lassítva a döntés meghozatalát, hatékonyságát és a döntéshez fűz ődő felelősséget. A törvényjavaslat III. fejezete a belügyminiszter irányítása alá tartozó, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szervekről és feladataikról szól. Ez egyrészt érthető, hiszen a Belügyminisztérium irányítása alá tartozik a polgári védelem és a tűzoltóság, másrészt azonban, ha egységes rendszerről beszélünk, más minisztériumok alá is tartoznak katasztrófavédelemben közreműködő szervek. A javaslatnak ez a leggyengébb és a leginkább összelapátolt része. A 24. § (1) bekezdése egyszerűen értelmetlen: próbálják meg, hogy ha ebben a szakaszban máshová teszik a vesszőt, akkor egészen másról szól a szakasz! S mivel pedig vessző egyáltalán nincs benne, ezért aztán nem lehet megtudni, hogy az országos és megyei szintű paranc snokságokból, összevont államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek, vagy pedig az országos és megyei szintű parancsnokságokból összevont, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szervek jönnek létre. (16.10) A javaslatnak ez a fejezete is tulajdonképpen teljesen a központi szerv vezetőjére és főigazgatóságára mint költségvetési szervre találódott ki, és indokolatlanul nagy hatáskörrel, nem létező, illetve nem értelmezhető fogalmakat használva. Az egész törvényjavaslat logikája olyan, hogy mindig felülről építkezik, mindig a legfelső pontot hozza be először. Itt is először a központi szerv vezetőjének feladatát határozza meg, és csak ezt követően határozza meg magát a szervet, szervezetet; valójában soha nem lehet tudni, hogy miről beszél a törvényjavaslat, mert a "szerv" és a "szervezet" fogalmát rendszeresen összekeveri. A IV. fejezet szól a súlyos ipari balesetek megelőzéséről és elhárításáról. Ez a kérdés rendkívül fontos, hiszen a modern ipari társadalmak technológiai fejlettsége, a term elésben felhasznált anyagok, energiák hatóképességének növekedése egyre sérülékenyebbé és kiszolgáltatottabbá teszi az emberi közösségeket. Ugyanakkor e kérdés rendkívüli módon hat a gazdasági versenyben is. A gazdasági verseny kiéleződése súlyos érdekelle ntéteket, sőt konfliktusokat keletkeztet a termelőszolgáltató tevékenységet folytatók és a társadalom közösségei között. Számos példát hozhatunk fel arra, hogy a felelőtlenül végzett gazdasági tevékenység milyen következményekkel járhat. Szóval, rendkívül fontos egy átfogó jogi szabályozás, de e szabályozásnak nem itt, nem ebben a törvényben van a helye. Különösen nem úgy, hogy a javaslatnak ezt a részét sem egyeztették a szakmai szervekkel, és senkivel, aki ebben a kérdésben érdemileg hozzá tudott volna t enni valamit a törvényjavaslathoz. Ráadásul tudnunk kell, hogy a törvényjavaslatnak ez a része nem lép hatályba. Nem úgy nem lép hatályba, hogy majd egy későbbi időpontban hatályba lép - nem tudjuk, hogy mikor lép hatályba: akkor, amikor a nemzetközi egyez mény, irányelv kihirdetésre kerül. Valójában tehát van idő és lenne lehetőség, hogy valódi egyeztetést folytassanak le ebben a kérdéskörben, és hogy megfelelő előkészítettség után hozzák a parlament elé. Tisztelt Miniszter Úr! A törvényjavaslat rossz és ro sszkor került benyújtásra. Célszerű lenne megvárni, míg az Országgyűlés elfogadja az új biztonsági és védelempolitikai alapelveket, valamint a nemzetbiztonsági stratégiát, amely alapján világosan átlátható lesz a biztonság eléréséhez szükséges feladat- és feltételrendszer, amelynek része a katasztrófák elleni védekezés is. A miniszter úrnak arra a javaslatára, hogy folytassunk egyeztetést, örömmel állunk rendelkezésre, de tisztelettel azt kérjük, hogy először a minisztérium szíveskedjék kielemezni mindazoka t az eseményeket, amelyek a mostani katasztrófák elhárítása során ebből a szempontból értékelhetőek. Tisztelettel kérjük, hogy készítsenek a jogalkotásról szóló törvényjavaslatnak is
