Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 22 (56. szám) - Döntés napirendi ajánlás módosítására benyújtott indítványról - Az ülés napirendjének elfogadása - A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PINTÉR SÁNDOR
1147 tennie, amely biztosítja, hogy természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén a védekezés és annak irányítása a leghatékonyabban történhessen meg. Tis ztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat beterjesztésekor az elismerés hangján szóljak mindazokról, akik jelenleg is küzdenek a természeti csapás okozta károk csökkentéséért, az emberi élet és az anyagi javak megmentéséért. Köszönöm az ok helytállását, akik jelen pillanatban is a gátakon teszik a dolgukat. Tisztelt Ház! A kormányprogram célul tűzte ki egy hatékonyabb katasztrófaelhárító rendszer működtetését. Alapvető feltételeként határozta meg, hogy annak jogi szabályozása törvényi szi nten történjen meg. A katasztrófavédelemben részt vevők tevékenységével jelenleg több törvény is foglalkozik, mindezek mellett azonban nem rendelkezünk olyan magas szintű jogszabállyal, amely mind a kormány, mind az önkormányzatok szintjén szabályozná kata sztrófa esetén a védelem irányításának egységes rendjét. A törvényjavaslatnak ez az egyik célja: meg kell határozni a kormány, a védelmi bizottságok és a végrehajtás szintjén folyó irányítást, létre kell hozni ennek jogi alapját, szervezeti kereteit és műk ödési rendjét. A fentiek arra ösztönözték a kormányt, hogy az e cél érdekében készülő törvényjavaslat tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket megfelelő garanciával alkalmazhat a katasztrófák megelőzése, a bekövetkezett károk enyhítése érdekében . További célja a javaslatnak, hogy egységes jogszabályi keretbe foglalja a katasztrófák elleni védekezés irányításában és a védekezésben érintett szervezetek működtetését; szabja meg a kormányzati és irányítási szervek ezzel kapcsolatos feladatát és a kat asztrófa sújtotta területen alkalmazható szabályokat. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a különböző katasztrófahelyzetekben adódó feladatok megoldását ugyanazon szerv irányítsa és koordinálja. Ezáltal kialakul egy gyakorlott apparátus, a mely gyorsabbá és szakszerűbbé teszi a végrehajtást. A javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a kormány által bevezetett intézkedések a veszélyhelyzetben maximum 15 napig lehetnek hatályban, meghosszabbításuk csak az Országgyűlés által történhet. A katasztrófák elleni védekezés során ezen túlmenően a honvédelmi törvény, illetve a polgári védelmi törvény adta lehetőségek szerint a katasztrófa sújtotta területen a kormány elrendelheti a polgári védelmi szervezetek aktivizálását, illetve a honvédelmi t örvény által biztosított tartalékos katonai szolgálat bevezetését. Mindezekkel megteremtik a védekezés bázisát, amely hatékony irányítás mellett a jelenleginél megbízhatóbban garantálja majd a védekezést. Tisztelt Országgyűlés! Figyelemreméltó, hogy a java slat első ízben szabályozza törvényi szinten az illetékes miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőjének felelősségét az ágazat feladatkörébe tartozó katasztrófavédelmi tevékenységét. Hasonlóan fontos elemnek tartom a javaslat azon részeit, amely ek a megyei, a fővárosi és a helyi védelmi bizottságok feladatait határozzák meg. Az ő hibátlan és szakszerű tevékenységük az elsődleges feltétele az eredményes katasztrófaelhárításnak. Tisztelt Ház! Külön szeretném kiemelni a törvénytervezet azon paragraf usait, amelyek lehetőséget biztosítanak a belügyminiszter irányítása alá tartozó, a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos parancsnokságainak bázisán egy integrált, országos szintű katasztrófavédelmi szerv kialakításához. Ennek alárendeltségében működnének a megyei polgárvédelmi parancsnokságokból és a megyei tűzoltóparancsnokságokból integrált megyei katasztrófavédelmi szervezetek. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A nemzetközi tapasztalatok szerint az Európai Unióban és a NATOországokban sem a polgári védelem, sem a tűzoltóság vonatkozásában nincs egységesen alkalmazott szervezeti modell. Ezekben az államokban egymástól eltérő rendszerek alakultak ki, amelyek alapvetően az adott ország történelmi hagy ományait követik. Ezért kizárólag egy célt tartunk szem előtt: ez pedig a
