Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének az ügyészség 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolója és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
1101 A bizottsági ülésen felvetődött, hogy az ügyész felügyelhetie a köztestületeket, tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon az önkormányzatok s kiemelten a kisebbségi önkormá nyzatok törvényességi felügyelete nem megoldott. A legfőbb ügyész úr a bizottsági ülésen kérte a bizottságunkat, támogassa, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot és készítsen el bűnmegelőzési programot. (11.30) A legfőbb ügyész úr ezen kérését a bizottsá g egyhangúlag támogatta, így bizottságunk a beszámolót egyhangúlag elfogadva, 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül ajánlja a parlamentnek megvitatásra, és a tisztelt Háznak az alkotmányügyi bizottsági határozattal együtt elfogadásra. Köszönöm a türelm üket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Juharos Róbert képviselő úr, Fidesz. Tessék! DR. JU HAROS RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Legfőbb Ügyész Úr! Közismert az ügyészség alkotmányjogi helyzetének rendezetlensége körüli vita. Azt gondolom, ennek abból a szempontból is jelentősége van a beszámolóval kapcsolatban, hiszen ki kell hogy mondjuk mi, politikusok, hogy a rendezetlen alkotmányjogi helyzet ellenére, a vihar árnyékában, a tatarozás alatt az ügyészség intézményének épülete működött - működött és jól működött. Köszönet és elismerés érte. (Dr. Györgyi Kálmán főhajtással köszö ni meg.) Egyetértek abban is a legfőbb ügyész úrral, hogy a mai nap valóban jelentőséggel bír, hiszen első alkalommal került beszámoló az Országgyűlés plénumának asztalára, de ugyanakkor azt is gondolom, hogy az ügyészség lebegő alkotmányjogi helyzetének kiemelésekor ezt a körülményt bizony meg kell említenünk, és azt is gondolom, hogy a következőkben legalább évente az Országgyűlés plenáris ülésének ezt a funkciót gyakorolnia kell, és az ügyészség beszámolóját bizony évente meg kell tárgyalnia a plenáris ülésnek. A rendezetlenségre vonatkozóan azért szeretnék egykét idézetet a legfőbb ügyész beszámolójából "A legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolata" című fejezetéből idézni. Itt a legfőbb ügyész úr kiemeli: az ügyészség alkotmányos helyzetéből adódik az, hogy a legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolatának alapvető szabályait az alkotmány rögzíti, de az alkotmányos szabályozás nem teljes körű. Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. Az alkotmány nem rendelkezik a beszámolás gyakoriságáról. A '9498as parlamenti ciklusban az a gyakorlat alakult ki, hogy a legfőbb ügyész évenként tájékoztatja az Országgyűlést, beszámolóit azonban - bár több parlamenti bizottság is megvitatta - az Országgyűlés plénuma egyszer sem tárgyalta meg. Ez az, amiről beszélünk. Az 1990. évi szabad, demokratikus választásokat követően az ügyészség korábbi, merőben formális p arlamenti alárendeltsége alapvetően megváltozott. Ennek egyik jele, hogy míg a rendszerváltozás előtt ez ritkaságszámba ment, 1990 óta a képviselők élnek azzal az alkotmányban biztosított lehetőséggel, hogy a legfőbb ügyész interpellálható és hozzá kérdés intézhető. Ugyanakkor azonban ennek másik oldalát is meg kell hogy vizsgáljuk, hisz mint ahogy azt a legfőbb ügyész úr is kiemeli, a legfőbb ügyész és az Országgyűlés kapcsolata az ügyészség feladatai és alkotmányjogi helyzete, valamint az alkotmányban rög zített politikai semlegesség következtében nem mentes az ellentmondásoktól. A legfőbb ügyész ugyanis olyan jogalkalmazó szervezetet irányít, melynek ügyészei, ide értve a legfőbb ügyészt is, pártnak nem lehetnek tagjai, és politikai tevékenységet nem végez hetnek, munkájuk során kizárólag a hatályos jogszabályok szerint járhatnak
