Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
1083 részét alapvetően fontosnak tartjuk. Ezt követően olyan módosításcsoportok vannak, amelyekben én a jelenlegi jogosítványok további bővítését érzékelem. (9.50) Szeretném elmondani a tisztelt H áznak, hogy amikor először elolvastam a javaslatot, akkor a családunkban klasszikusnak számító Molnár Ferenc "Játék a kastélyban" című művének egyik epizódja jutott eszembe, ahol a két újságíró, illetve bocsánat, a két színműíró beszélget egymással, és a s zarkasztikusabb azt mondja a másiknak: jegyezd meg, legyen elég a jó, nem kell a legjobb. Na most csak ezt tudom mondani azoknak, akiknek most a jó van, hogy legyen elég a jó, nem kell feltétlenül a legjobb, pláne nem, ha az érdeksérelmekkel jár. Mire gond olok többek között? Számos dologra, de most csak néhányra szeretnék rávilágítani. A javaslat 7. §ának (3) bekezdése a közélet felé nyitást tartalmazza. Ez nem mást tartalmaz, mint azt, hogy a közjegyző részt vehet az országgyűlési választáson és részt veh et az önkormányzati választáson. Szeretném, ha ezt összevetnénk az annyit hivatkozott 1874. évi XXXV. törvény 3. cikkelyével, amely expressis verbis tiltja, nem véletlenül, hanem azért, mert ez összeférhetetlen! És én azt gondolom, hogy ha egyszer arra hiv atkozunk, micsoda csodálatos jó törvények voltak korábban, akkor tudni kell azt is, hogy ezek mit tartalmaztak. Úgy gondoljuk, hogy ez a mi számunkra elfogadhatatlan. Lehet ezen majd valamit a bírói kar helyzetéhez képest igazítani, valamit majd megkeresni , de semmiképpen nem oly módon, hogy a kar részt vesz a gazdasági tevékenységben, részt vesz a hatósági tevékenységben, és most már megkerülve az eredeti, általunk etalonnak tekintett törvényt, részt vesz a közéletnek abban a részében is, amivel ez már nem férhet össze. Van egy különös része, amely szerint a közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot - nem mondom a szakaszt, mert akkor azt mondják, hogy a részletes vitához szóltam hozzá , kivéve az aláírási címpéldányt és a 175. § (1) bekezdése sz erinti képviselettel összefüggő beadványokat és iratokat. Ebből világosan kiderül, hogy mindeddig a címpéldányok hitelesítése enyhén szólva nem volt törvényesítve - sőt, ha nagyon jól belegondolunk, törvénytelen volt. De most egy picit nézzünk távolabb enn él! Mi a mai joggyakorlat? Nagy Pista bácsi elmegy az általa ismert jegyzőhöz, aki egy demizson bor ellenében elkészíti azt a szerződést, amelyet mindannyian jónak vélnek. Aztán ezzel a szerződéssel eladó és vevő elmegy a közjegyzőhöz, ahol aláírják ezt az okiratot, aki hitelesíti az aláírást, de nem felel a tartalomért, és ezt követően annak rendjemódja szerint minden valószínűség szerint be is fogják jegyezni. Kérdezem én: hol van itt a felelősségbeli arányosság? Vagy vegyünk egy másik példát! Gazdasági társaságban szerződést készít az ügyvéd. Nem is kell egy nagy szerződés, néhány tagos kft.szerződést. Igen nagy felelősség, tartalmilag, formailag tökéletesen meg kell feleljen annak, amit majd a bíróság aztán így apránként, és minden bíró különkülön más ként át fog szőrözni, és azt fogja mondani, hogy ez a része jó, ez a része rossz. Ezzel szemben, miután ezt a felelősséget teljes egészében az ügyvéd átvállalta, elkészíti a névaláírási címpéldányt, ezt a kész névaláírási címpéldányt elviszik a közjegyzőhö z, ott kap egy pecsétet, egy aláírást és kipengetik fejenként az előre meghatározott javadalmazást. Nem értem! Hát ha az ügyvéd alkalmas arra, hogy tartalmilag olyan okiratot készítsen, amelyre gazdasági társaságot lehet alapítani, ha előtte lehet aláírni az okiratot, akkor ugyan miért nem tud egy nyilatkozatot, egy névaláírási címpéldányt netalántán szintén ellenjegyezni, és ebből következően azt hitelessé tenni? A magyarázatot csak gazdasági oldalon lelem, mert nem gondolom, hogy egyéb ésszerű magyarázata van. Azonban szeretnék végül is eljutni oda, amit én ebben a javaslatban talán a leginkább különlegesnek tartok. A javaslat 16. és 17. §a - kimondtam a szakaszt, elnézést kérek az elnök úrtól, de másként talán nem lenne igazán követhető - a Kjt. 30. és 3 1. §át módosítja és az irodák létesítéséről szól. Ezt is érdemes összevetni mind a hatályossal, mind pediglen az 1874. évi XXXV.
