Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
1080 Képviselőcsoportunk támogatja a közjegyzővé válás szigorítását, továbbá a fegyelmi eljárások szigorítását is. Ugyanakkor ebben az utóbbi esetben vitathatón ak tartjuk a törvénytervezet megfogalmazását, ugyanis a 33. § a hatályos törvény 70. §át a következőképpen kívánja szabályozni: "Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt, aki e törvényben vagy más jogsza bályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik, vagy alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására". A b) pont megfogalmazása, i lletve tartalma aggályosnak látszik a következők miatt. A jelenlegi hatályos jogszabály szerint fegyelmi tényállást csak a közjegyzői törvény vagy más jogszabály állapíthat meg. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásainak megszegése automatikusan fegyelmi vétséget jelent a tervezet szerint, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az iránymutatások jogszabályi erővel bírnak. Vajon az iránymutatás kiadására történő törvényi felhatalmazás jogszabályalkotási lehetőséget teremte a Magyar Országos Közjegy zői Kamarának? Ennek a vizsgálatát feltétlenül indokoltnak tartom. Annál is inkább vizsgálandó a tervezetnek ez a rendelkezése, mert a 33. § kógens jellegű. Nem ad mérlegelési lehetőséget a fegyelmi jogkör gyakorlójának akkor, amikor úgy fogalmaz, hogy "fe gyelmi vétséget követ el a közjegyző" s a többi, s a többi, s a többi. E probléma megoldásának kétirányú lehetőségét vetem fel. Egyrészt az iránymutatásba ütköző közjegyzői magatartást a fegyelmi jogkör gyakorlójának értékelésétől függően kellene megítélni , tehát a fegyelmi jogkör gyakorlója kapjon lehetőséget arra, hogy a Magyar Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütköző vétkes közjegyzői magatartások közül csak a súlyosabbakat minősítse fegyelmi vétségként, míg a kisebb súlyú magatartások esetében tekinthes sen el a fegyelmi eljárás megindításától. A második lehetőség pedig, ami megítélésem szerint talán még célszerűbb is, az lehet, hogy az iránymutatásba ütköző magatartásra történő hivatkozás maradjon el a törvényből, hiszen az a megfogalmazás, hogy egy vétk es magatartás alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására, minden iránymutatásba ütköző magatartásra vonatkoztatható. Tehát a b) pont második fordulata önmagában is meghatározza a fegyelmi vétségek esetleges körét. E fenti okfejtést alátámasztja a z is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara már eddig tíznél több iránymutatást adott ki igen jelentős terjedelemben, így ezek állandó figyelemmel kísérése és minden egyes vétkes magatartásnak az iránymutatásokban foglaltakkal történő ütköztetése szinte megoldhatatlan jogalkalmazói problémát jelent, ugyanakkor jogbizonytalanságot is eredményezhet. Mindezekre tekintettel e témakörben az elmondottaknak megfelelően alternatív módosító javaslatot kívánok benyújtani. Tisztelt Országgyűlés! A teljesség igénye nélkül, mivel az általános vita során a törvénytervezet egészét és részeit is elemezzük, néhány további rövid észrevételt szeretnék elmondani. Helyeseljük a kötelező felelősségbiztosítás magasabb összegre történő emelését, és meggondolandónak tartjuk ennek esetleges további emelését is, hiszen a mai pénzpiaci viszonyok mellett egyértelmű, hogy például egy okirat szerkesztésekor történő tévedés lényegesen magasabb kártérítési felelősséget is keletkeztethet. Szeretnék utalni arra, hogy az ügyvédi felelősségbi ztosítási rendszerben ma már gyakorlattá válik a tízmilliós felső határnak a választása, éppen ezért meggondolandó, hogy itt további szigorítást vezessünk be. Megítélésem szerint zavart okozhat a törvényjavaslat 14. §ának megfogalmazása, amely úgy szól: " A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményének figyelembevételével kell megállapítani". A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az őt alkalmazó közjegyzővel áll munkaviszonyban. A munkav iszonyra a munka törvénykönyvének szabályai vonatkoznak, így nem lehet kötelezően előírni az illetmény összegét. Tekintettel arra, hogy valóban figyelemmel kell lenni az igazságszolgáltatás egyéb területein dolgozók jövedelmi viszonyaira is, a "kötelező fi gyelembevétel" helyett módosító javaslatom szerint a "célszerű figyelembe venni" megfogalmazást fogom szorgalmazni; nem is beszélve arról, hogy a
