Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 5 (55. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA
1074 Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) • 7275 Dr. TuriKovács Béla (FKGP) • 7275 Dr. Gyuricza Béla (Fidesz) • 7277 Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza • 728 0 Az Országgyűlés következő ülésének összehívása • 7284 Az ülés bezárása • 7284 Az ülésen jelen volt: DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapja 1999. március 5én, pénteken (9.03 óra - Elnök: dr. Áder János Jegyzők: Herényi Károly és dr. Világosi Gábor) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm az Országgyűlés jelen lévő tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísér ik a munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Herényi Károly és Világosi Gábor jegyzők lesznek a segítségemre. A bizottsági elnöki értekezlet javaslata alapján ajánlás készítésére, illet őleg tárgysorozatbavételről való döntésre kijelöltem a bizottságokat. Erről az érintett bizottságok közvetlenül kaptak értesítést, az érdeklődő képviselők a szokásos módon tájékozódhatnak. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig . Az előterjeszté st T/759. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/759/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Hende Csaba politikai államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadó ja: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság a rendszerváltással azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a polgári demokrácia intézményeinek létrehozásával, a piacgazdaság kiépítésével, külkapcsolataink új orientációjával Európa mo dern államainak sorába lép. A kormány kiemelt figyelmet szentel annak, hogy e nemzeti célok elérése érdekében a jogintézmények között az igazságszolgáltatás tartópilléreit is a harmadik évezred kihívásainak megfelelően erősítse meg. Különösen vonatkozik ez a közhitelességgel felruházott jogszolgáltatókra, a közjegyzőkre. A kiegyezést követően indult meg az a folyamat, amely a magyar jogrendszermodernizációt a római jogi hagyományokra épülő, a polgári társadalmakban kialakult és a működés során oly bevált