Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP):
1050 A környezeti dohányfüst mintegy 80 százalékát kitevő mellékfüst a cigarettán átszívott főfüstnél magasabb koncentrációban tartalmaz károsító anyagokat, például szénmonoxidot. A dohányfüstös helyiségben eltöltött idő től függően a passzív dohányos szervezetében egy enyhe dohányosnak megfelelő mennyiségű szénmonoxidot és nikotint, illetve nikotinanyagcseretermékeket lehet kimutatni. A passzív dohányzás lehetséges egészségkárosító hatására az elmúlt egymásfél évtizedb en terelődött a kutatók figyelme. Az Egyesült Államok tisztifőorvosának 1992. évi jelentésére tekintettel az addigi vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a környezeti dohányfüst belégzése következtében az aktív dohányzás legtöbb egészségkáros ító hatása előfordul. A környezeti dohányfüstnek azonban azok is ki vannak téve, akinek esetében az aktív dohányzás szóba sem jöhet, például csecsemők, kisgyerekek. A passzív... (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr, nehog y megtámadjanak ellenzéki oldalról, szeretném, ha ponthoz kötné, hogy hányas pont. DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! 2. § (2) bekezdéséhez. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Most a 1078. ajánlási pontokat tárgyaljuk. DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : 46. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Így tessék mondani, mert az ellenzéki oldalról támadni fognak engem. DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Köszönöm. A passzív dohányzás miatt leginkább éppen a gyermekek a veszélyeztetettek. Több mint 50 vizsgálat igazolta a következőket: a dohányzó anya gyermekén az élet első két évében gyakoribb az alsó légúti fertőzés, tüdőgyulladás, hörghurut. A gyakoriságot növeli, ha az apa is dohányzik. A környezeti dohányfüstnek kitett gyerekek tüdejének fejlődése, légzési teljesítménye elmarad a dohányfüstmentes környezetb en felnövő társaikétól. Egyes vizsgálatok például iskolai teljesítmény, értelmi fejlődés hátrányait is kimutatták. Az egyik legsúlyosabb következmény a hirtelen bölcsőhalálszindróma, amely gyakoribb a dohányos szülők gyermekeinél. Néhány gondolatot a terh esség és a dohányzás kapcsolatáról. A terhes anya dohányzásának a magzatra gyakorolt káros hatása igen kedvezőtlen. A dohányzás növeli mind az anyai, mind a magzati vér szénmonoxidszintjét. A dohányzó anya újszülöttje a nemdohányzó anya terhességéből szü letett gyermekhez képest mintegy 200 grammal kisebb súlyú és egy centiméterrel rövidebb. Ez a fejlődésbeli visszamaradottság magasabb perinatális halálozással jár, gyakoribb a spontán vetélés és a szövődményes terhesség. A terhes dohányzó anya gyermekén a későbbiekben is ki lehet mutatni a kedvezőtlen hatásokat, a tüdő fejlődésének elmaradását, gyakoribb csecsemőkori légúti megbetegedéseket, a hossznövekedés, a szellemi teljesítőképesség elmaradását. Magyar kutatók is kimutatták a terhesség alatti dohányzás káros hatását, meghatározott, veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulását. Ezekkel támasztom alá azt a módosító javaslatomat, melyben azt javasoltam, hogy szülészeti, nőgyógyászati klinikák és osztályok betegei részére kijelölt dohányzóhely ne legyen biztosítva. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) (17.20)