Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
1033 agyrém az, amikor megtekerik a colstokot és a mérőszalagot, hogy a 100 méterbe éppen belefér valami vagy nem. De 100 méter 1 centiméterre bármit lehet csinálni!? Szóval, ezek azok a szabályok, amikor értelmezhetetlen a dol og. A tetejében még benne volt az is, hogy a legrövidebb távon mérve! Képzeljék el azt, amikor az egyik oldal egy egészségügyi intézmény, közte egy tízemeletes háztömb, és a másik oldalán, mintegy 50 méterre van egy dohánybolt, de, mondjuk, az épület szala gház, mint Kaposváron. Akkor most melyik a legrövidebb táv? Világos, hogy a légvonalban mért távolság, ugyanakkor körülbelül két kilométer az odajutás lehetősége. Szóval, egyáltalán szeretném a képviselőtársaimnak javasolni, hogy hosszú távon próbáljuk a m agyar jogból kiirtani ezeket a szabályokat. Mert például az illatnál is vannak ilyen Köjál, bocsánat, régi egészségvédelmi szabályok, a disznóól és a családi ház közötti 300 meg 500 méter, az illat pedig nem méterspecifikus, hacsak valami mást nem teszünk ellene. Én nagyon sajnálom azt, hogy több képviselői javaslatot e körben nem támogatott a kormány, különösen azért, mert ha jól tudom, ide illeszthető az egészségvédelmi bírság intézménye. Ez a szabályozás egy katasztrófa! Rossz; se alanya, se tárgya, se tartalma! Ha van alanya, csak félig van alanya; ha van tárgya, akkor csak félig van tárgya, vagy túlzó tárgya van. A jogalkotás tárgya a magatartás, és ha a magatartásokat egzakt módon össze akarjuk szedni, akkor igen zavarba jön majd a jogalkalmazó, akine k ezeket a magatartásokat egyenként, általában és különösen figyelemmel kell kísérni, ne adj' isten, bírsággal szankcionálni. Ez az intézmény arra jó, hogy gyakorlatilag hidat alkosson a dohánylobby és a nemdohányzó lobby között egy bírság intézményével, a mikor is részben a forgalmazóra - az előállítóra ennek semmi hatása nincsen , részben magára a dohányzóra vet ki olyan bírságnak nevezett kvázi adót - mert csak az alkalmazás széles körétől függ az, hogy ez adó módjára fog viselkedni vagy nem , hogy ebbő l valamiféle egészségvédelmi alapot, egyesek szándékai szerint oktatási, ifjúsági meg még nem tudom, milyen sportalapokat is támogatnánk. De mi lesz ennek a vége? Aki már látott Magyarországon lehetőséget arra, hogy ilyen gumijogszabályba feljelentőt, felj elentettet és hatóságot együtt egy olyan procedúrára kényszerítünk, amelynek a végeredményének a minimuma is elég sok, mondjuk, a jelentősebb közlekedési bírságokhoz képest, a felső határa pedig abszolút nem illik a hatályos magyar jogrendszerbe, a tartalm a pedig a most általunk tárgyalt, nem túl jó szabálysértési törvénnyel sincs semmiféle köszönő viszonyban, akkor ezt a szakaszt úgy, ahogy van, el kellene hagyni, vagy egy olyan generális és egyszerűbb szankcióval, alacsonyabb bírsággal fenyegetni, ami egy általán még kezelhetővé teszi az ügyet. (16.00) Arról van szó eme bírság intézményében, hogy ha a női vécéből valaki kifüstöl és nincs kinn a dohányzást megengedő piktogram, ebben a pillanatban a szomszéd illemhelyről - elnézést - szól valaki a portásnak, a portás pedig intézkedik, hogy aki füstöl, hagyja el a helyiséget - így szól ez a szabály, illetve maga a törvény! És egy portás feljelentést tehet mint hatóság, hozzáteszem: ha egy intézmény illemhelyéről van szó, és nem akarom lerondítani ezt a törvényj avaslatot, és eljár az ÁNTSZbírság ügyében, ahol 50100 ezer forintig majd meg fogja bírságolni az ÁNTSZ által soha nem látott elkövetőt. Sőt az is lehet, hogy a szomszéd, aki csak észlelte a füstöt, sem látta azt, aki elkövette ezt a vétséget vagy bírság alapot vagy szabálysértést - nem is tudom, minek nevezzem ezt a tényállást. Kérem, ilyen szabályokat tilos hozni a jogban! Ami egyszerűen végrehajthatatlan, ott az egyetlen cél maga a bírság, s ennek a bírságnak se nevelő hatása nincs, se eredménye nincs v alójában, és a mérlegelés köre olyan széles, hogy abszolút alkalmazhatatlan. Mikor a bírósági döntéseknél vagy a szabálysértési hatóságoknál az irányadó bírságot próbáltuk megfogalmazni annak idején akár a reklámtörvény, akár más tekintetében, állandóan fa lba ütköztünk. Hozzáteszem: valószínűleg itt is van egy alkotmányossági fal, amelyen most áthatolt az előterjesztő - de valószínűleg jobb lett volna, ha ezt nem tette volna. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
