Országgyűlési napló - 1998. évi téli rendkívüli ülésszak
1998. december 22 (44. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ tárca nélküli miniszter:
33 szaktekintélyeknek elfogadott elvtársaik bizonyára állnának az önök rendelkezésére. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ennyit az ötvenes évekről. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiban.) Ami pedig a nemzetbizton sági törvény jelenleg is hatályos, az MSZPSZDSZkoalíció által elfogadott szabályait illeti, nos, tisztelt képviselőtársaim, a törvény 30. § (3) bekezdése kimondja: "A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségn él, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál". E törvénnyel ennek hatályon kívül helyezését a kormány javaslata nem célozza. De felhívnám az ön ök tisztelt figyelmét arra is, hogy az idézett szakaszt leszámítva a hatályos szabályok semmiben sem korlátozzák a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét sem a bíróságok, sem az ügyészségek vonatkozásában, tehát az önök által elfogadott általános szabá lyok szerint élhetnek a titkos információgyűjtés mindazon lehetőségeivel, amelyeket az önök által elfogadott törvény tartalmaz. A tájékozottságnak és a hiteles tájékoztatásnak ez a minimuma, azt hiszem, a nemzetbiztonsági bizottság tagjától elvárható lenne . Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Végezetül ígéretemhez híven röviden reagálni kívánnék Antalóczy Attila képviselőtársam felszólalására, amely a törvényjavaslatot érintő észrevételek mellett az elvi vita lehetőségét vetette fel, noha ennek eddig n em az Országgyűlés volt a színtere, de talán a jövőben szakítani lehet ezzel a hagyománnyal. Antalóczy képviselő úr a politikai élet szereplőinek egymással szembeni bizalmatlanságából vezeti le, hogy nem alakulhat ki tárgyilagos megítélés a nemzetbiztonság i szolgálatok tevékenységével kapcsolatban. Miközben az alapállításával nagyjából egyetértek, engedje meg, hogy leszögezzem: ellentétben azzal az állításával, mely szerint 1990 óta minden kormány a maga titkosszolgálatait akarja létrehozni, nem pedig a nem zetét, szeretném azt a meggyőződésemet kifejezni, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Ha volt kormány, amelynek tevékenysége alatt a sajtóban is széles körben szellőztetett ügyek kapcsán ez a benyomás alakulhatott ki, akkor az az előző ciklusban működött. Antalóczy Attila képviselőtársunk a törvényjavaslatra adandó majdani nemleges szavazatát azzal indokolta, hogy noha lehet, vannak olyan demokráciák, ahol az általunk javasolt megoldások élnek, nálunk még nem léteznek a jogintézményeken kívül oly an erős civil szerveződések, amelyek képesek az állam célszerű szabályozására. Antalóczy Attila mondandójában az a közkeletűnek tekintett felfogás tükröződik, amely szembeállítja az államot a civil társadalommal, az államot eleve a szabadságot korlátozó po tenciális gonosznak, míg az úgynevezett civil társadalmat, a társadalom önszerveződő csoportjainak összességét az állami hatalom eleve elrendelt áldozatának tekintve. Ez a reflexszerű vélemény természetesnek tekinthető egy olyan országban, amely mindössze nyolc és fél évvel ezelőtt hagyta maga mögött a kommunista diktatúrát. Mégis figyelembe kellene venni, hogy 1990 óta együttes erővel létrehoztuk a demokratikus jogállam intézményeit, amelyek minden, a működésüket érintő éles vita ellenére kielégítően, más épülő demokráciák számára mintaadó módon működnek. Ezzel párhuzamosan az úgynevezett civil társadalom kiépülése szintén megindult, bár az állami intézményekhez képest továbbra is jelentős elmaradással küzdenek a szerencsésebb sorsú, tőlünk nyugatra fekvő d emokráciák állapotaival összevetve. Ez nem is lehet másként, hiszen törvényekkel, jogszabályokkal csak jogintézményeket lehet létrehozni, egyesületeket, önszerveződésre képes csoportokat, állampolgári beállítódásokat nem. Mégis fontoljuk meg, tisztelt képv iselőtársaim: ma, 1998ban a Magyar Köztársaság demokratikus jogállama kinek az állama? Tán fegyveres idegen megszálló hatalom hozta létre, mint 1948ban vagy '56ban? Tán fegyveres belső puccs? Egy magát bolseviknek, többséginek deklaráló törpe kisebbség? Vagy pedig a választópolgárok szabad akaratnyilvánítása alapján létrejött országgyűlések egymást követő országépítő munkája?
