Országgyűlési napló - 1998. évi téli rendkívüli ülésszak
1998. december 28 (45. szám) - Személyi ügy: - A rádió- és televízió-testületek tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 13/1996. (III.1.) Ogy. határozat módosításáról és kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság tulaj... - ELNÖK (Dr. Áder János): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (Dr. Áder János): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
208 demokratikus alapelveket, jogilag nehezen minősíthető, és erkölcsileg pedig egyáltalán nem minősíthető. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Dr. Áder János) : A Fidesz képviselőcsoport nevében D eutsch Tamás kíván szólni. (15.40) DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Milyen minőségben?) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat ugyan csak részben, de helyreállítja a médiatörvé ny szerinti állapotot két, egész pontosan három közszolgálati kuratóriumi elnökség esetében. A helyzet tudniillik az, hogy valóban hosszú hónapok óta a médiatörvény rendelkezéseivel ellentétes, törvénytelen helyzet állt elő, s ennek a törvénytelen helyzetn ek a feloldását célozták azok a kezdeményezések, amelyek jegyében a FideszMagyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja a nyár elején és a nyár végén is tárgyalóasztalhoz ültette a parlamenti frakciók képviselőit. Ezeken a tárgyalásokon sajnos nem sikerült egy megítélésünk szerint egyértelmű jogi kérdésben megegyezésre jutnunk. A Kósa Ferenc képviselő úr által említett 1995ös tárgyalássorozat során éppen én voltam az, aki a FideszMagyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében azt a m egoldást javasoltam, hogy a közalapítványi kuratóriumi elnökségek esetében is azt a jogi megoldást alkalmazzuk, amely jogi megoldást az Országos Rádió és Televízió Testület esetében alkalmazza a médiatörvény, azaz, ha olyan országgyűlési képviselőcsoport á ltal jelölt kuratóriumi elnökségi tag, amely országgyűlési képviselőcsoport megszűnik a parlamentben, annak a kuratóriumi elnökségi tagnak a kuratóriumi elnökségi megbízatása is egyidejűleg szűnjön meg. Ezt a megoldást alkalmazza a médiatörvény az Országos Rádió és Televízió Testület esetében. 1995ben mind én, mind pedig az akkori ellenzéki frakciók öntől, tisztelt képviselő úr, Magyar Bálinttól, Jánosi Györgytől és Molnár Pétertől kaptunk jogi, politikai és morális kioktatást arról, hogy elképzelésünk tar thatatlan, nem értjük, hogy mit jelent a közalapítványi kuratóriumi elnökségek függetlensége, ilyen értelemben tehát elképzelhetetlen az a megoldás, amit mi akkor javasoltunk. Ha akkor elfogadják a képviselő úrék azt a megoldást, amit javasolunk, ma ezzel a faramuci helyzettel nem kellene szembenézni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az a kötelességünk, hogy a médiatörvény ellentmondásos törvényi helyeit is mindaddig betartsuk, ameddig azt nem sikerül módosítanunk. Ma ez a megold ás szerepel a médiatörvényben, a törvényesség helyreállítását szolgálja ez a döntés. (Felzúdulás az MSZP és az SZDSZ soraiban, taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Dr. Áder János) : Megadom a szót Lányi Zsolt képviselő úrnak, Független Kisgazdap árt. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az előttem szóló Deutsch képviselőtársam - illetve most már miniszter januártól - elmondta az első részét a mondanivalómnak, amely hivatkozik arra, hogy mi próbáltuk ezt javasolni - mint e llenzék, és mint akik a médiatörvény alkotásában részt vettünk , hogy megszűnő parlamenti frakciónak ne legyen képviselete semelyik testületben. Azonban egy másik dologra szeretném fölhívni a szíves figyelmet. A médiatörvény lényege a paritásos alapon val ó médiakuratóriumi elnökség volt, amely azt jelentette, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők egyforma arányban vegyenek részt ebben a kuratóriumban. Sehol nincs a médiatörvényben arról szó, hogy az ellenzékben lévő képviselő, aki valamelyik pártot kép viseli, egyet kell értsen az ellenzék másik, harmadik tagjával. S ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt években, amikor a paritásos arány megvolt ugyan papíron, vajon a médiatörvény érvényesítettee azt, hogy paritásos alapon objektív tájékoztatás legyen? Nem érvényesítette, mert sajnálatos módon -
