Országgyűlési napló - 1998. évi téli rendkívüli ülésszak
1998. december 22 (44. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter:
19 Nem jött létre még a megállapodás a kormánypártok között ebben az ügyben, vagy nincs senki, aki vállalná az elnöki posztot, mert fél attól, hogy esetleg valaki fel fogja jelenteni, és eljárást fog kezdemé nyezni ellene. Vagy csak nem az lehet az oka, hogy a miniszterelnök úr e tárgyban tett kijelentése augusztus végén, immár négy hónappal ezelőtt megalapozatlan volt, a vizsgálóbizottság a megalakulása és a tevékenységének megkezdése után rögtön ezt kideríte né. Talán csak nem ezért kell, tisztelt képviselőtársaim, megakadályozni a bizottság létrehozását? Fel kell azonban tennünk a kérdést, megérie szítani a politikai ellentéteket, megérie a kormánypártoknak megnehezíteniük a kormány munkáját, megérie akadá lyozni a parlament ellenőrzési jogosítványainak érvényesítését, megérie felrúgni a parlament nyolc év alatt kialakult írott és íratlan szabályait. Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményünk szerint lehet, hogy önöknek rövid távon megéri, mert különböző tisztá zatlan ügyekre nem fog fény derülni, biztosak vagyunk azonban abban, hogy a magyar parlamentáris demokrácia szempontjából hosszú távon biztosan nem éri meg. Ezért felszólítjuk önöket, térjünk vissza a tárgyalóasztalokhoz, rendezzük ezeket a kérdéseket, teg yük lehetővé, hogy a parlamentáris demokrácia az eddig kialakult rendnek megfelelően működjön a továbbiakban is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Dávid Ibolya igazságü gyminiszter asszony kíván válaszolni az elhangzottakra. (Zaj az ellenzéki padsoraiból.) DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A polgári kormány megalakulása óta két alkotmánymódosítást nyújtottunk be. Az egyik az ügyészség alkotmányjogi helyzetének megváltoztatása, a másik a NATOcsatlakozás miatt szükségessé vált alkotmánymódosítás. (Vancsik Zoltán: Hazugság!) Mind a két előterjesztésnek komoly előélete volt. Az ügyészség alkotmányjogi helyzetének megváltoztatá sára irányuló előterjesztést az SZDSZ és az MSZP kormányzatának kérésére készítette elő az igazságügyi tárca. Még abból az időből emlékszem arra, hogy az SZDSZ alkotmányügyi bizottsági elnöke, Hack Péter milyen nagyszerű írást írt a Magyar Jogban arról, ho gy miért fontos és elengedhetetlenül szükséges az ügyészség alkotmányjogi helyzetének megváltoztatása. A második előterjesztésünk a NATOval kapcsolatos alkotmánymódosítás volt, ahol ugyan egyszer már idéztem, de engedjék meg, hogy még egyszer idézzem előd öm nyilatkozatát, az előző kormányzat igazságügyminiszterét: "1989ben bevezetett alkotmányjogi előírások... - s az új politikai, katonai környezetben már nem felelnek meg a rugalmas együttműködés követelményeinek. Szükségtelenül magas szinthez kötik az e ngedélyezést, és ezáltal hosszadalmas előkészítő munkával terhelik a békeideji hadgyakorlatok, csapatmozgások végrehajtásának felelőseit. E merev szabályozás oldása mindenképpen egy alkotmánymódosítással elkerülhető." Ezt a gondolatot megfogadva készítettü k el az előterjesztést. Hangsúlyozom, úgy, hogy az önök, mostani ellenzéki pártok véleményét kétszeresen értékeltük; egyszer úgy, hogy elkészítettek önök egy javaslatot, másodszor úgy, hogy figyelembe vettük az önök ellenzéki véleményét is, még egyszer, am ikor a végső formát megtettük. Tisztelt Frakcióvezető! Úr! Semmi rendkívüli helyzet nincs, kompromisszum és megegyezés árán született meg egy alkotmánymódosítás. Mi nem papoltunk a kompromisszumról, hanem cselekedtünk. Összehívtuk a hatpárti egyeztetést, a hatpárti egyeztetésnél figyelembe vettünk minden olyan kérést, amelyet önök fogalmaztak meg az alkotmánymódosítással kapcsolatban, majd ezt követőn egy előterjesztést készítettünk és nyújtottunk be az Országgyűlésnek. Önök egy írásba foglalt megállapodást mondtak fel. Klasszikus megegyezést kereső eljárás eredménye volt az a
