Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ
1784 modern jogállamokban ez a korábban teljes mértékben kötetlen kegyelmezési jog egyre inkább kivételes, mint a jogbiztonságot tulajdonképpen sértő intézmény egyre jobban visszavonul, szimbolikussá és kisebb jelentőségűvé válik. Azt hi szem, ezen ügy kapcsán felmerül: végig kell gondolni majd a kegyelmezési jognak, mondom, alkotmányjogilag az abszolút monarchiák idejéből fennmaradt intézményét, amely a modern jogállamban egyre inkább veszít a jelentőségéből, és a jogbiztonság, a kiszámít ható biztonság érdekében a törvényekben kell értékelni azokat a mozzanatokat, amelyek az egyes ítéletekben teret nyernek, és utána azoknak végrehajthatóknak kell lenniük. Természetesen szomorú dolog - itt hadd térjek ki erre is - a magyar demokráciára nézv e, hogy elégséges médiatámogatással rendelkező, befolyásos elítéltekkel szemben politikai bátorságra van szükség az ő börtönbe zárásukhoz. Mindenesetre a most tervezett módosítások e téren csökkentik az ügyvédi trükkök segítségével történő börtönbüntetés a lóli kibúvás lehetőségét. A korábban elfogadott büntetőeljárási kódex 591. §a ugyanis még úgy rendelkezett, hogy az elítélt fekvőbeteggyógyintézet, rendelőintézet, gondozóintézet által kiállított orvosi bizonyítvánnyal is igazolhatta, hogy betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti. Hogy az ilyen igazolás milyen értékű volt, arra adomaként hadd mondjam el az előzőekben megemlített bankárelítéltek egyikét, Kunos urat, aki komolyan meghökkent néhány héttel ezelőtt, amikor egy újságíró súlyos, életveszé lyes betegsége iránt érdeklődött, és zavarában makkegészségesnek mondta magát, nem tudva arról, hogy ügyvédje már benyújtott egy ilyen igazolást a szabadlábon maradása érdekében. A mostani módosítás kizárja a jövőben az ilyen visszaélések lehetőségét, és k izárólag az igazságügyi orvosszakértőkre bízza az elítélt ilyen irányú kérelmének igazolását, másrészt a Büntetésvégrehajtási Egészségügyi Igazgatóság véleményétől teszi függővé döntését, tudniillik, hogy vane olyan intézmény, amely tudja azt a bizonyos betegségét, amely valóban létezik, kezelni. Összegezve az eddig elmondottakat: a Független Kisgazdapárt nevében támogatásunkról szeretném biztosítani a kormány törvényjavaslatát. Szeretném kiemelni azonban azt a véleményünket is, hogy az új büntetőeljárási kódexnek, az 1998. évi XIX. törvénynek a jelen javaslattal nem érintett részei - amelyeket még a korábbi, szociálliberális kormány dolgozott ki - döntően azon az előfeltevésen nyugszanak, hogy az ügyészség a kormány alárendeltségébe kerül. E törvény 2000. január 1je utáni hatálybalépése az ügyészt teszi a büntető igazságszolgáltatás és a büntetőpolitika központi alakjává. Ezért a Független Kisgazdapártot aggodalommal tölti el az a véleménymódosulás, amelyet a szabaddemokraták és a szocialisták is kifejezn ek ezen a téren. Megítélésünk szerint a közeljövőben újra kell gondolni a büntetőeljárási kódex átfogóbb részeit is, ha az ügyészség kormány alá kerülését célzó alkotmánymódosítás és az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatok megbuknak a szociálliberálisok elle nállása miatt. Már a kormány mostani büntetőeljárási módosítási javaslatának támogatásánál szeretnénk jelezni ezt a problémát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós ú rnak, az SZDSZ képviselőjének. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, amit Pokol Béla képviselő úr az imént, felszólalásának az elején elmondott: egy olyan törvényjavasl at fekszik ma előttünk, amely - ellentétben az egyébként napirenden levő, hasonló témájú törvényjavaslatokkal - valószínűleg egyöntetű támogatást mondhat majd magáénak a Házban. Meglepő volt azonban az, ahogyan tulajdonképpen a tárgytól alapvetően eltért a z előttem szóló képviselő úr, és egészen más témaköröket érintett. Nehezen tudom megállni, hogy néhány mondat erejéig ne reagáljak arra, amit mondott. Az nem baj, hogy egy kicsit eltért a tárgytól, mert amit elmondott, alapvetően nem esett teljesen távol a területtől, egyetérteni azonban semmiképpen nem tudok vele. Egyrészt idézte azt a
