Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1000 bevezetése évekig tartó előkészítést igényel, és ebből a szempontból még nem elkésett. Tehát ez a munka elkezdődhet. Egyébként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak megvan az agrárgazdasági és vidékfejlesztési stratégiája, itt van a kezemben. A mezőgazdasági bizottság megkapta, és az MSZPs tagok is megkapták. Tehát, amit október közepé re ígért a minisztérium, ezzel már a mezőgazdasági bizottság MSZPs tagjai rendelkeznek, a kezükben van. A valóságtól ne rugaszkodjunk el a felszólalásokban! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Engedje meg, hogy arról tájékoztassam, hogy a házbizottság döntése alapján a jelen tárgyban folyó vita nem vezérszónoki rendszerben folyik. Ezt csak a tisztánlátás kedvéért mondtam. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Veres János képviselő úrnak, a Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Két bibi mégiscsak van a költségvetés hiánya kapcsán. Azt gondolom, nehéz lenne vitatni, hogy adótör vényekről úgy véleményt formálni, hogy nem tudjuk, mennyi a kormány által 1999re az adott adónemből tervezett bevétel, elég nehéz. Márpedig ezt mi ma nem tudhatjuk. Legalábbis én semmifajta olyan tájékoztatást nem láttam, amelyben egzakt módon le lenne ír va, hogy az egyes adónemekből a kormány '99re mennyi bevételt tervez. Ez igaz a ma tárgyalt két adónemnél is, és igaz a tegnap tárgyalásra került adónemek esetében is. Ezért tehát azt hiszem, az a kritika, amely elhangzik részünkről a tekintetben, hogy az adótörvények tárgyalása a költségvetéssel együtt lenne célszerű, talán mégis csak megalapozott. Az a hivatkozás pedig természetesen igaz, hogy önöknek törvényes joguk van erre, hiszen többséggel elfogadták azt a törvényt, ami október végéig lehetővé tette a költségvetés benyújtását, de természetesen abban a vitában mi más álláspontot képviseltünk, és ha ezt az álláspontot következetesen fenntartjuk, akkor az talán nem hiba a mi részünkről. A másik észrevételem pusztán annyi lenne, hogy már csak azért is iz galmas lenne ezt a bizonyos költségvetéstervezetet látni, mert itt a mai napon különböző sajtóhírek alapján értesülhettünk arról, hogy olyan gyökeres változások is szerepelni fognak a költségvetésben, mint alapok megszüntetése, beintegrálása tárcafejezete kbe. Lényegében adótörvény jelleggel tárgyalt törvénymódosítási javaslatokat is érintő kérdésről van szó, és eléggé furcsán lehet erről nekünk véleményt formálni, miközben tegnap este még egyikünk sem értesülhetett arról, hogy ilyen szándéka van a kormányn ak. Ma a sajtóból tudunk arról, hogy a kormány ilyen szándékokat fontolgat, illetve feltehetően a költségvetési törvényjavaslatban ez szerepelni is fog. Elég nehéz helyzetbe hozzák önök az ellenzéki frakciókat, amikor ilyen módon kell nekünk adótörvényekrő l, illetve termékdíjról és más, egyéb elvonási tételekről véleményt formálni a vitában. Zsikla képviselő úrnak csak annyit szeretnék mondani, hogy képviselőtársam sajtótájékoztatóra ment el az imént, de miután hallotta, hogy önök hiányolták, ezért már, azt hiszem, vissza is érkezett a terembe. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Lentner Csaba képviselő úr, a MIÉP frakciójából. Parancsoljo n, képviselő úr. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, hogy adótörvényekről úgy tárgyalni, hogy nem ismerjük a költségvetési törvény főbb számait, nehéz. Talán hasonlítható ez a dolog a vakrepüléshez. Azonb an, hogy mégis nem teljesen a vakrepülés stádiumában van most a