Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR, az MDF
985 törvénytervezetek egy kicsit levegőben lógnak, nem tudom őket viszonyítani, esetleg egymással összekapcsolni. Nagyon szeretném, hogy az előterjesztő elérje a törvényben jelzett szándékát az adózás területén, de egyben féltem is őt. A tavaszi választ ások eredményeképpen különös lehetőség nyílt Magyarország számára, hogy a jelenlegi polgári kormány a közember számára is érzékelhetővé tegye a minden területre jellemző javuló állapotot. Azaz az átlagpolgár számára ma semmitmondó makrogazdasági jellemzőkb ől és adatokból kellene mindenki részére érthető, de főképpen érezhető mikrogazdasági adatokat transzformálni. (11.30) S ebben a munkájában, ebben a jelenlegi helyzetben nagyon féltem a kormányt, mert nem szeretném, ha kormányunk úgy járna, mint az az egér , amely egész életében áhítozott arra, hogy egyszer följusson a tejfölösköcsög szájához, és amikor ez sikerült neki, beleesett és belefulladt. Tehát a helyzet adva van, most már csak élni kellene vele. Tudom, az igazi nagy adórendszeri változtatást 2000re tervezzük, de gondolom, a változtatás is úgy lesz helyénvaló, ha az eddigi adózás tapasztalatait felhasználnánk - mert a múltat ismerjük, a jelenben benne élünk, a jövőnket pedig formálni szeretnénk. Őszinte elismerésem a kormánynak, hogy felvállalja a ko nfliktusos helyzetet annak érdekében, hogy a megfelelő adóösszeg beérkezzen az állam számlájára. Mert attól tartok, a mostani tervezet tartalmaz várhatóan jó néhány konfliktusos helyzetet. Vállalkozói körökben közismert dolog volt, hogy a vezércégekhez kap csolódó kapcsolt vállalkozások segítségével szinte belső számlázást lehetett kialakítani - a végcél természetesen az adófizetés elkerülése volt. Még egy kedvelt művelet volt a kapcsolt vállalkozásoknál: ez a feltűnően nagy összegű készpénzkifizetés. A terv ezet szerint jelentéskötelezett lesz az egymillió forint fölötti készpénzkifizetés. A tervezet megpróbálja ellehetetleníteni az ugyancsak kapcsolt vállalkozások körében kedvelt értékpapír, szövetkezetirészjegyüzletek és az ahhoz kapcsolódó konstrukciók továbbélését. Vitára adhat okot, hogy nem a törvény betűjére, hanem a törvény szellemére való hivatkozással is adókikerüléssel lehet valakit vádolni. Nem csodálkoznék, ha ebben a későbbiekben precedens értékű bírósági döntések születnének. Komoly hangsúlyt kap, hogy ha bárki magánszemély részt vesz valamilyen jogügyletben, annak fel kell tüntetnie az adószámát. Ha nincs neki ilyen, akkor egy eljárás keretében generáltatni kell az illetékes hatósággal. Ezáltal például jobban nyomon követhetőe k lesznek az ingatlanvételek, eladások. De akinek nincs adóazonosító jele, attól megtagadható például egy munkahelyi kifizetés. Attól tartok, ha az adóazonosító jel generálása túl bonyolult folyamat lesz, akkor a kifizető inkább zsebből zsebbe fizet, mint hogy a beszerzési procedúrát elindítsa. A tervezet adó jellegűnek minősíti a továbbiakban a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapok javára teljesítendő kötelező befizetéseket is. Ez beleillik a kormány azon elképzelésébe, hogy az adó- és a já rulékbeszedés egy szervezetbe, egy rendszerbe integrálódjon. Tisztelt Ház! Közismert, a jelenlegi polgári kormány feltett szándéka, hogy a szervezett bűnözésnek gátat szabjon, és felderítse, a későbbiekben pedig visszaszorítsa a fekete- és szürkegazdaságba n dolgozó köröket, akik óriási adózatlan nyereséghez jutottak. Nem véletlen, hogy az adózás rendjéről szóló tervezetben is az előbb említett szempontok miatt megjelennek olyan intézkedések, amelyek bizonyos illegális körök minél jobb átláthatóságát szeretn ék elérni. Ezért kellően indokolt esetben az adótitokról a nemzetbiztonsági szolgálatot is lehet tájékoztatni, amely - az egyéb információkkal összerendezve - a szervezett bűnözéshez kapcsolódó fekete- és szürkegazdaság logikájára ismerhet rá. Közismert ug yanis az a tény, hogy a vállalkozók a legnagyobb illegális jövedelmeket nem az egymás közötti szerződések kijátszásával szerezték, hanem a vállalkozó az államot csapolta meg legnagyobb mértékben, rendszerint valamelyik jövedéki termék által, fokozva jogtal an áfavisszaigényléssel és jogtalan állami támogatás megszerzésével.
