Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
974 kifejtve. A többségi álláspontra mindössze abból következtettünk, hogy a többség megszavazta a törvény tervezetét. Ezzel ellentétben a bizottsági ülésen kifejtettük a kisebbségi álláspontot. A kisebbségi álláspont képviselőiként nem vontuk kétségbe a kormánynak azt a szándékát, hogy 2000től egy átfogó adóreformot tervez. Egyetértünk ezzel, és tudomásul vesszük, hogy ehhez időre van szükség. Azzal is egyetértünk - a ko rábbi gyakorlattól eltérően , hogy ettől függetlenül indokolt lehet az adótörvények eseti módosítása akár évente is, így a magunk részéről ezt a módosító javaslatot vagy tervezetet is el tudjuk fogadni. A kisebbségi álláspont képviselőiként azonban vitatk oztunk ezzel összefüggésben néhány elképzelésen. Például úgy gondoljuk, hogy a tbjárulék APEH általi beszedésének gyakorlata nem tartozik az ilyen kisebb horderejű változások közé. Még akkor sem tekinthető kisebb horderejű változásnak, mint ahogy ott is é s már itt a vitában is elhangzott, hogy most csak egy cégtáblaátfestésről van szó, tehát a járulékot beszedő szervezetet az APEH irányítása alá kívánják vonni. Azt sem vitattuk meg a bizottságban, hogy helyese az az elv, amely a munkabéren alapuló adó- és járulékbeszedés összevonását, centralizálását tervezi. Nem vitatjuk ezt. Elképzelhetőnek is tartjuk. Sajnos a kormányzat ezt nem is kívánta bizonyítani, és nem is tett kísérletet arra a tervezetben, hogy ezt a hosszú távú elképzelést felvázolja előttünk. Így tehát elsősorban azt vitatjuk, hogy a tbjárulék APEH általi beszedésének előkészítetlensége és átgondolatlansága miatt 1999. január 1jétől bizonyára zavarok fognak keletkezni a végrehajtásban. Mi fog történni? Nyilvánvalóan bekövetkezik majd egy átre ndezés, ha ez kezdetét veszi, semmiképpen nem jöhet ki olyan végeredmény, amely bebizonyítaná, hogy esetleg ez a kezdeményezés átgondolatlan, kevésbé eredményes, és nyilván nem lehet ezt később majd kétségbe vonni. Nincs válasz sok kérdésre sem a tervezetb en. Például tisztázatlan kérdésnek tartjuk, hogy lehete a tbjárulékot akár eljárási szempontból is adóvá minősíteni. Kérdésesnek tartjuk, hogy az új típusú együttműködés a járulékigazgatóság és a tb között milyen lesz. Véleményünk szerint az ő esetükben valószínűleg bonyolultabb és bürokratikusabb lesz, mint a jelenlegi. Mint elhangzott, az ügyvitel az átmenet időszakában nem változott, tehát az kész tény, hogy 1999ben ez a rendszer sem olcsóbb, sem áttekinthetőbb, sem egyszerűbb nem lesz a jelenleginél. Végül úgy ítéljük meg, hogy a tajszám kezelése - bár itt hivatkozás történt rá, hogy adatvédelmi szempontból tisztázott - véleményünk szerint mégis kérdéses, mert valóban csak jogorvoslati eljárásokban lesze az APEH részére hozzáférhető a tajszám, ha e zt egyetlen szervezetben fogják majd elvégezni. Az áttérésre csak néhány hét áll majd rendelkezésre, a magyar szokások szerint egy néhány hét alatt végrehajtott átszervezés nem szokott nagyon jól sikerülni, ráadásul az érdekellentét is fellelhető ezen a té ren, ezért nem tudjuk támogatni a '99. január 1jétől történő áttérést. Megvitattunk néhány más kérdést is; mi is úgy tekintjük, hogy a feketegazdaság korlátozása érdekében van szükség további lépésekre. Vannak erre kísérletek is. A megbízólevéllel lefolyt atható ellenőrzések köre ki fog bővülni a következő időszakban, és a jövőben az adózó az adóhatóság felhívására nemcsak a vele kapcsolatban álló, konkrétan megnevezett másik adózóról köteles információt adni, hanem az adózók meghatározott köréről is. Továb bá ilyen indítványnak tekintjük az üzletbezárást, tevékenység felfüggesztését is szélesebb körben. Ezeket önmagában nem tartjuk rossz lépésnek, azonban úgy gondoljuk, hogy a vitában ezeket az elveket és elképzeléseket garanciális és egyéb oldalról még pont osítani kell. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalásaira kerül sor a Házbizottság ajánlása alapján 1515 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor. Megadom a szót Bernáth Ildikónak, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek.
