Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
971 teljesebb megvalósítása mindannyiunk érdeke, a tisztelt Ház segítő észrevételeivel és végül támogatásával támogatni és elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP padsoraiban.) E LNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalására kerül sor. A házbizottság állásfoglalása szerint a bizottsági és a kisebbségi vélemények ismertetésére 55 perc áll rendelkezésre. Tájékoztatom önöket, hogy a költség vetési, valamint a gazdasági bizottság ülésén is kisebbségi véleményt alakítottak ki. Elsőként megadom a szót Tállai András úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. TÁLLAI ANDRÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta a T/163. számon benyújtott, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítási javaslat közepes terjedelmű, néhány nagy csomópont köré re ndezhető. Az első módosítási ok, hogy 1999. január 1jétől az állami adóhatóság fogja beszedni a társadalombiztosítási járulékokat. A második csomag az adókötelezettségek egyszerűsítését, illetve az igazgatási költségek csökkentését célzó módosítások. Ez a lapvetően a bevallási rendszer egyszerűsítését, a nem kellően hasznos adatszolgáltatások elhagyását jelenti. A harmadik módosítási cél az adóhatóság információs rendszerének javítása. E körben az adóazonosító jel használatát általánosabb körben lehet kikén yszeríteni, hiszen a korábbiaktól eltérően annak súlyosabb következményei lehetnek, lesznek, ha a rendelkezésre álló adóazonosító jelet az adózó nem használja. A negyedik változtatási csoport technikai jellegű, néhány olyan szövegpontosítás, módosítás, ami feloldja a jogalkalmazási nehézségeket. A bizottsági tagok a következő súlyponti kérdéseket fogalmazták meg: Milyen elgondolása van a pénzügyi tárcának az adóbeszedés centralizálását illetően az adóreformmal összefüggésben? Mely más országokban jellemző, hogy a polgári jogi elvet átviszik az adójogba? Melyek azok a lépések, amelyektől a költségvetés többletbevételt remél a társadalombiztosítási járulékbeszedés APEHnek történő átadásával? Adatvédelmi szempontból törvényese a társadalombiztosítási és az ad óügyi nyilvántartási rendszer egy szervezetbe való integrálása? A szervezeti átalakulás mennyi pénzbe fog kerülni? (10.20) A kormány képviselője a következő válaszokat adta a felmerült kérdésekre: A Pénzügyminisztérium részérő l nincs olyan centralizációs törekvés, ami a helyi adókat és az illetékeket egy szervezetbe utalná. Az adózás rendjéről szóló törvénybe alapelvként bekerül a rendeltetésszerű joggyakorlás fogalma, ami a polgári joggyakorlatban használatos. Ehhez hasonló me goldást a német és az osztrák törvényekben is találunk. Ennek indokoltságát egy ellenzéki képviselő erősen vitatta, de erről rövidesen kisebbségi véleményt hallhatunk. Az adó- és tbjárulék egységes beszedése 1999ben mindössze egy cégtáblaátfestést fog je lenteni - ugyanazon ügyintézők ugyanazon helyen ugyanazt végzik. Három fontos dolog mégis történik: együttes és hatékonyabb adó- és járulékbehajtás, átfogóbb és szélesebb körű ellenőrzés és a 2000. évtől bevezetendő adó- és járulékreform szervezeti előkész ítése. Adatvédelmi, alkotmányossági aggályok nem lehetnek, hiszen a törvény szövege az adatvédelmi biztossal egyeztetésre került. A tajszámot kizárólag a járulékigazgatóság használhatja a
