Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
809 gyermekeket nevelnek. Ezért kellett bevezetnünk a gyermekek utáni adókedvezményt, amely három gyerek esetén meghaladja a 80 ezer forintos összeget. Csodálkozhatunke azon, hogy az előbb elmondottak után a felelősséggel gond olkodó fiataljaink egy része nem mer annyi gyermeket vállalni, mint amennyit szeretne? Természetes, hogy ezen nincs csodálkoznivaló - viszont ebbe a helyzetbe nem nyugodhatunk bele. (13.10) Éppen ezért minden lehető eszközzel meg kell teremteni azt, hogy a gyermekek száma társadalmunkban emelkedjen, és ezeket a családokat segítsük. Ilyen gondolatok alapján született meg az a döntés, hogy az áfát lakásvásárlás vagy építés után 400 ezer forintig visszajuttatjuk, hogy - itt az előbb elhangzott a sóder - minél több sódert vásárolhassanak rajta, és építkezhessenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra következik Burány Sándor képviselő úr, MSZP; őt követi majd Szabó Zoltán képviselő úr. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ha már a jövedelmekről és a közterhekről vitatkozunk ma a tisztelt Ház falai között, akkor talán érdemes az elvekről és a gyakorlati megvalósításokról egyaránt beszélni. Az elvekről annyit érdemes megjegyezni, hogy sajnálattal kell megállapítanunk a kormány számaiból kiolvashatóan, hogy a személyi jövedelemadók terén az az átlagos, mintegy 2 százalékos adócsökkentés, amely az elmúlt két évben tendencia volt, nem hogy megtorpan, hanem jövőre újra növekedni fog a személyi jövedelemadó átlagos terhelése. Ennél súlyosabb, hogy a még be nem terjesztett, de közkézen forgó adótáblaváltozatok összességében negatívan érintik a munkavállalók jelentős részét. Csak említéské ppen: a sávhatárok megváltoztatása, az adójóváírás csökkentése - a gyermekkedvezmény ugyan pozitív változás benne, legalábbis azok számára, akik gyermeket nevelnek , és van még egy negatív elem, ez pedig az egyéni nyugdíjjárulék 1 százalékos növekedése. A nnak idején erről egy országgyűlési határozatban úgy rendelkeztünk, hogy ezt a személyi jövedelemadóban kompenzálni kell, tehát ezért veszteség 1999ben munkavállalót nem érhet. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy nemhogy veszteség éri a munkavállalókat emiatt, hanem néhány jövedelmi sávban még enélkül is konkrétan növelni fogja a polgárok adóit a polgári kormány. Ennek főbb hatásaként megállapíthatjuk, hogy az alacsony keresetűek rosszabbul járnak, és ha ezt régió k szerint elosztjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez főleg KeletMagyarországon érinti hátrányosan a munkavállalókat. Szeretnék emlékeztetni éppen miniszterelnök úr szavaira, aki azt mondta, hogy Magyarország kis ország ahhoz, hogy két részre szakadjon. No s, a kormány által javasolt adótábla ezt a kettészakadást fogja erősíteni. Nézzük meg ezek után konkrétan, hogyan hat egyes jövedelmi csoportokra az a közkézen forgó javaslat, amelynek egy részét már az újságok is megírták, de amelyet a kormány az Országgy űlésnek még nem mert beterjeszteni. Ezeket a számításokat jószerével a Pénzügyminisztérium már elvégezte, nekem itt sok dolgom nem volt. Azokkal az adatokkal kellett korrigálni, amelyeket Varga Mihály államtitkár úr a gyermekkedvezményekről itt, éppen a ma i vitanap kezdetén mondott. Nézzük meg először azoknak a helyzetét, akiknek nincs gyermekük. Ha már szóba került a minimálbér, akkor hadd jegyezzem meg, hogy azok zsebéből, akik 1999ben 21 ezer forint bruttó keresetet vihetnének haza, a kormány évi 25 eze r forintot lop ki a tervezett változtatással. Azok zsebéből, akik bruttó 33 ezer forintot keresnek egy hónapban, a kormány jövőre 9400 forintot fog évente kilopni. Itt szeretném megjegyezni, ha már az egészségügy helyzete szóba került, hogy ebbe a
