Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Dr. Varga István (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - "A bíróság által jogerősen elítélt személyek szabadságvesztés-büntetésének elhalasztásáról és félbeszakításáról" címmel - ELNÖK (Dr. Wekler Ferenc): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
81 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 178 igen, 115 nem szavazattal és 5 tartózkodással elfogadta. Felké rem a tisztelt képviselőtársakat, hogy ne csak az időkeretre figyeljenek, hanem az interpellációk formai követelményeit is tartsák be. Dr. Varga István (MDF) - az igazságügyminiszterhez - "A bíróság által jogerősen elítél t személyek szabadságvesztésbüntetésének elhalasztásáról és félbeszakításáról" címmel ELNÖK (Dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Varga István, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez: "A bíróság által jogerősen elítélt személyek szabadságvesztésbüntetésének elhalasztásáról és félbeszakításáról" címmel. Varga István képviselőt illeti a szó. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Miniszter Asszony! A büntetőeljárásról szóló törvény 398. §ának (1) bekezdése szerint - idézem : a tanács elnöke a szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Ilyen fontos ok különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei között található. A halasztás csak két évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén adható, legfeljebb három hónap időtartamra. Kivétel e főszabály alól, ha az elítélt olyan betegségben szenved, ami az életét közvetlenül veszélyeztetheti. Ilyen kor hosszabb idejű halasztás is engedélyezhető, és a két évet meghaladó szabadságvesztés megkezdésére is vonatkozik. El kell halasztani azoknál a nőknél a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését, akik a negyedik hónapot meghaladó terhesek. A 398. § (2 ) bekezdése szerint az igazságügyminiszter a szabadságvesztés végrehajtását fontos okból félbeszakíthatja. A jogerősen kiszabott büntetés elhalasztását és félbeszakítását lehetővé tevő körülményeket és az erre vonatkozó szabályokat az 1979. évi 11. törvén yerejű rendelet, valamint a 107/1979. igazságügyminiszteri utasítás tartalmazza. A közvéleményt joggal háborította fel, hogy kiemelt ügyekben a bíróság által jogerősen elítélt személyek nem kezdték meg a szabadságvesztésbüntetésüket, gondolok itt például Kunos Péter esetére. Nagy vihart és port kavart O. Nagy Imre, az Ybl Bank vezetőjének elítélése, aki hosszú ideig büntetésének folyamatos félbeszakítását élvezte annak ellenére, hogy állítólag büntetésének félbeszakítása alatt sportbalesetet szenvedett. ( 15.30) Álláspontom szerint az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan sérti, ha a jogerős bírósági ítéleteket nem hajtják végre, illetve ha a kiszabott büntetések végrehajtására egyáltalán nem vagy elhúzódva kerül sor. A felsorolt esetek megingathatják a bíróságok tekintélyét és pártatlan működését, az állampolgároknak a jogrendbe vetett hitét, ezért az új kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a büntetések végrehajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására valóban csak rendkívül indoko lt esetben, fontos okból kerüljön sor. Tekintettel arra, hogy a büntetések elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó miniszteri szabályozás 1979ben történt, kérdezem a miniszter asszonyt, nem lennee célszerű ezeket az igen régi jogszabályokat megválto ztatni, különös tekintettel arra, hogy a polgárok azt várják, hogy ha valaki súlyos börtönbüntetést kapott, akkor ténylegesen ülje is azt le.
