Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - KISS PÉTER (MSZP):
754 Eddig még csak sejtéseink voltak, tisztelt Ház, arról, hogy milyen új közterhek is lesznek. Ma hallottunk ízelítőt, s most halljuk, az új egészségügyi hozzájárul ást a szerzői honoráriumokra is, a cégautókra, az osztalék egy részére is kivetik. Azt már sejteni lehet az elmondottak alapján, hogy joggal feltehető a kérdés, hogy fog ez az intézkedés illeszkedni a kisvállalkozások támogatásának kormányzati célkitűzése ihez. Hogy fog illeszkedni azokhoz a kampányban elmondott jelmondatokhoz, amelyek azt ígérték ezen vállalkozásoknak, hogy kedvezőbb környezetet teremtenek számukra? Másodsorban: a munkavállalói járulékok reálértéke most - úgy tűnik - nem változik. A munkav állalókat a járulékok mérséklése is csak akkor érinti kedvezően, ha a munkáltató megosztja velük a megtakarítást. Ez pedig csak abban a körben lehetséges, ahol a munkaadónak meglehet erre a hajlandósága, vagyis a megtakarítás érzékelhető, vagyis a nagyobb budapesti vállalatok magasabb fizetésű dolgozóinál. Ezt a hatást az adórendszer tervezett változtatása valószínűleg tovább fogja erősíteni. A tervek szerint - ezt halljuk - úgymond az egyszerűsítés érdekében három adósáv lesz. Ez az egyszerűsítés azonban a zt jelenti, hogy éppen a legalacsonyabb jövedelműek adóterhelése növekszik meg. Tehát mindenki rosszabbul jár, akinek havi keresete kevesebb lesz, mint 56 000 forint. Minél alacsonyabb valakinek a munkából származó jövedelme, annál rosszabbul jár. A jelenl egi 19 500 forintos minimálbérnek legalább 23 százalékkal kellene, tehát 24 000 forintra kellene ahhoz emelkednie, hogy megőrizhesse vásárlóértékét. Vagy másképp fogalmazva: a tervezett minimálbér - a gyermekkedvezmények nem számításával - azt hozza magáva l, hogy reálértéke 45 százalékot is csökkenhet. Ha eltekintünk attól, hogy a béremelés mértéke nem a kormány szándéka, hanem a reálfolyamatok, a munkaadók, a munkavállalók alkujából alakul ki, és elfogadjuk - elfogadnánk - a kormány feltételezését az átl agosan 13 százalékos béremelésről, ha figyelembe vesszük a járulékrendszer változásainak hatásait, amelyek az alacsony jövedelműeknél nem kedvezőek, és ha feltételezzük, hogy a munkaadók most sem fognak átlagost jóval meghaladó mértékben zsebükbe nyúlni a munkavállalók terheinek kiegyenlítése érdekében, nos, akkor fel kell tennünk a kormánynak a kérdést: még mindig komolyan gondoljae azt az ígéretét, hogy jövőre minden polgárnak egy kicsit javítani kívánja helyzetét, javulni fog a helyzete? Nem vettéke ki az egy kicsit javuló helyzetűek köréből a szegény polgárokat? Úgy látom, ez utóbbi feltételezés közelebb áll az igazsághoz, különösen ha azt is végiggondoljuk, kinek a terheit csökkenti a gyermekek után járó kedvezmények rendszerének módosítása. A miniszt erelnök úr és a kormány tagjai mindig átlagos családdal számolnak - a szerdai vitanapon is ez volt. Felhívom ezért figyelmüket arra, hogy a szegény családok nem tudnak élni az adóból leírható gyermekkedvezménnyel. Mert vagy nincs jövedelmük, vagy az olyan alacsony, hogy utána csak csekély adót igényelhetnek vissza. Így nagyon kicsi a kedvezményigénybevételi lehetőségük. Javasolom miniszterelnök úrnak, a kormánynak, hogy ebben az irányban is végeztessen számításokat. Tisztelt Ház! A kormány azon törekvése, hogy a terheket a gazdagoktól a szegények felé terelje, leginkább a munkanélküliek esetén érhető tetten. A jelenleg adómentes munkanélkülijárulék után jövőre nekik is 20 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetniük ebből az amúgy is alacsony 1518 ezer forintos járulékból. Magától adódik a kérdés: mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a munkanélküliek az adórendszer egyszerűsítése miatt ne szenvedjenek el jelentős kereseti veszteségeket? Nos, a fentiekből nehéz lenne más következtetésre ju tni, mint arra, hogy a kormány ígéretei, miszerint csökkenti a munkáltatók terheit, és ezen keresztül növeli a munkavállalók jövedelmeit, és plusz foglalkoztatást teremt, ezek megvalósulnak... - nem lehet ilyen következtetésre jutni, maximum féloldalasan v alósulhatnak meg ezek a célok. A munkahelyek növelése helyett éppen azok csökkenését idézhetik elő ezek az intézkedések.
