Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
744 Ezek az adatok még akkor is kedvezőek, ha valamennyien jól tudjuk, hogy a világgazdaságban nem éppen kedvező hatások, folyamatok indultak el. Úgy véljük azonban, hogy ezek a stabil gazdasági alapok bővítik a kormány mozgáster ét, ugyanakkor tény az is, hogy az új kormány olyan problémákat örökölt, melyek kezelése több évre jelentős forrásokat köt majd le. A társadalombiztosítási alapok hiánya meghaladja a 80 milliárd forintot, ami több, mint háromszorosa az erre az esztendőre j óváhagyott 22 milliárd forintos deficitnek. A helyi önkormányzatok gazdálkodásában ebben az évben hiánynövekedéssel kell számolni, körülbelül 60 milliárd forint az a hiány, amellyel a befolyó privatizációs bevételek folyó kiadásokat finanszíroztak. Hadd em lítsem itt azt is, hogy a Postabank veszteséges működtetése 110 milliárd forintjába került az országnak, a nyugdíjrendszerből pedig valószínűleg jövőre 85 milliárd forint szivárog majd el a vártnál jóval magasabb átlépések miatt. Csak ez a néhány előbb eml ített tétel közel 300 milliárd forint feletti összeget tesz ki, amellyel ha arányba állítjuk, hogy 1 százalék nyugdíjemelés 89 milliárd forintba kerül, akkor nyilvánvalóvá válik: a közpénzek korábbi elszivárgása akár 30 százalékos nyugdíjemelést is semmis sé tett. A kormány ilyen determinációk alapján tesz javaslatot a következő évi gazdaságpolitikai változásokra. Ennek alapelemei az államháztartás súlyának csökkentése, a centralizáció csökkentése, az élőmunkateher csökkentése, a közbiztonság megerősítése, a családtámogatás kiterjesztése, a vidékfejlesztés, a humántőke fejlesztése. Határozott célunk, hogy a munkahelyteremtés és családtámogatás szempontjaitól vezetve a gazdasági és társadalmi gyarapodás együttesen valósuljon meg, és ne szakadjon el egymástól. (8.10) Az elmúlt évek ugyanis bebizonyították, hogy a kedvezőbbé váló gazdasági mutatók nem hoznak automatikusan életszínvonalnövekedést, sőt a szegénység, a lecsúszás következményével is párosulhatnak. Tisztelt Országgyűlés! Melyek azok a legfontosabb a dó- és tbjárulékváltozások, amelyekről a kormány már korábban szólt, és amelyekről én is szeretnék néhány szót szólni? Ezek a változások azokat a célokat szolgálják, amelyek a kormányprogramban szerepelnek: a kis- és középvállalkozások fejlesztése, támoga tása, a területi egyenlőtlenségek megszüntetése, az ezek közötti esélyegyenlőség megteremtése és a növekedés szétterítése, abban az értelemben, hogy ez a gazdasági növekedés, amelyről az előbb szóltam, valamennyi polgár számára érezhetővé váljon, ebből val amennyi polgár részesüljön. Ezért tekintjük fontosnak azokat a családi és oktatási lépéseket, amelyeket a kormány a következő esztendőre tervez. Az 1998. szeptember 24ei kormányülés is döntött már ilyen lépésekről. A kormányprogramban megfogalmazott célki tűzésekkel összhangban a kormány elfogadta, hogy az élőmunkaterhek jelentős csökkentése és az arányosabb közteherviselés megvalósítása érdekében 1999. január 1jétől a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39 százalék ról 33 százalékra csökkenjen. Ezen belül a jelenleg 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék 22 százalékra, a jelenleg 15 százalékos egészségbiztosítási járulék 11 százalékra csökken. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a kezdeti lépést, hiszen a kormányprogram azt írja elő, hogy a következő négy esztendőben történjen meg a járulékterhek jelentős csökkentése. A következő esztendőre a mozgástér szűk, de a kormány fontosnak tartotta, hogy jelezze az irányokat, a tendenciákat. Ennek érdekében történik ez a jelentős járulékcsökkentés, ami reményeink szerint hozzájárul a vállalkozói terhek, a központi elvonás mérsékléséhez. A munkavállalók egyéni járulékfizetési kötelezettsége - a már meghirdetett törvényi szabályozásnak megfelelően - a jelenlegi 10 százalékról 11 száz alékra emelkedik, ezen belül az egészségbiztosítási járulék változatlanul 3 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulék pedig a jelenlegi 7 százalékról 8 százalékra emelkedik, amelyből magánnyugdíjpénztári tagság esetén 7 százalék a tagdíj és 1 százalék a tár sadalombiztosítási nyugdíj fedezete.
