Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 30 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növelése", valamint "Hogyan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999-ben?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
709 Ilyen előzmények, ilyen körülmények után mi azon az állásponton vagyunk, javasoljuk az új kormánynak, hogy a társadalombiztosítási alapok, a nyugdíjrendszer újraállamosításán túl a meghonosodott magánnyugdíjpénz tárak rendszerét is vizsgálja felül, gondolja át. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Zsikla Győző úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. Kép viselő úr, öné a szó. ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP) : Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Itt nagyon sok képviselőtársam magasabb nyugdíjemelést követel. Kérdezem tőlük egyrészt, miért nem tették meg az elmúlt négy év során. A válasz az, hogy a gazdasági helyzet akkor csak annyit engedett meg. Akkor ez az érv most miért nem fogadható el, amikor a tervezett nyugdíjemelés sokkal nagyobb az előző évekénél? Ki miatt nem lehet ennél magasabb nyugdíjemelést most végrehajtani? Hiszen mi, kisgazdák is azt szeretné nk, hogy magasabb nyugdíjemelés történjen. Mennyi nyugdíjemelésre lett volna elég a Postabankból hiányzó több mint 100 milliárd forint, az ebből épült villák ára, a Princz Gábor havi több mint 8 milliós fizetése, s a többi? Kicsit nézzenek magukba! (Zaj.) (12.00) És a differenciált nyugdíjemelést is ellenzik azok, akik magukat szocialistának nevezik - ez lep meg. Mert lehet vitatkozni, hogy igazságos vagy nem igazságos, de aki szociáldemokratának, szocialistának nevezi magát, hogy tudja azt támogatni, hogy akinek most van 100 ezer forint nyugdíja, annak emeljünk 12 ezer forintot; vagy 50 ezer forint nyugdíja van, annak emeljünk 6 ezer forintot. Akinek csak 20 ezer forintos nyugdíja van, annak emeljünk csak 2400 forintot? Mondom, lehet vitatkozni, csak azon c sodálkozom, hogy a szocialisták tiltakoznak ez ellen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Hozzászólásra következik Latorcai János úr, a FideszMagyar Polgári Párt képviselője. Képviselő úr, öné a szó. DR. LATORCAI J ÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínűleg még kampánycéllal sem érdemes hosszan vitázni arról, hogy a gazdasági átalakulás legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok voltake vagy esetleg a gyermekes családok, vagy azok a csal ádok, amelyeket a sorsuk az ország olyan területére sodort, ahol a munkanélküliség még ma is nagy és sajnos tartós. Az biztos, hogy a nyugdíjasok vállára rakott terhek nagyok és súlyosak voltak az elmúlt négy évben. A terhek enyhítésének én most két terüle téről ejtenék szót. Az egyik a nyugdíjasok által jogosan felvetett probléma, hogy az infláció az ő esetükben másként számítódik, mint a lakosság egésze esetében. A nyugdíjasok kiadásai között ugyanis van két olyan tétel, amely sokkal nagyobb súllyal szerep el, mint az aktív családoknál. Ez a két súlyos tétel, tisztelt képviselőtársaim, a közműkiadások és a gyógyszerárak. Ezek árának a változása sokkal jobban érinti a nyugdíjak vásárlóerejét, mint az általános infláció mértéke. A kormány jelenleg dolgozik azo n, hogy az energiaárak az előző kormány nem kellően átgondolt lépései után méltányosak és megfizethetők legyenek. Kiemelt cél, hogy jövőre januárban a felemelt nyugdíjak mellett a patikában ne gyógyszerársokk fogadja a nyugdíjasokat. Alapvető cél, hogy a s zükséges és hatásos gyógyszerek az idősek számára is megfizethetők legyenek. A szakértők azon dolgoznak, hogy az időskori betegségek gyógyszerei kiemelt támogatást kapjanak. A Fidesz számára tehát nemcsak az a cél, hogy a nyugdíjak értéke az átlagos inflác ióhoz képest növekedjék, hanem hogy a nyugdíjasok ezt az emelkedést úgy tudják megélni, hogy valóban többet is vásárolhassanak belőle.
