Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 30 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növelése", valamint "Hogyan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999-ben?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
661 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mai vitanap címe: "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének megőrzése; hogyan alakul a bérek és a jövedelmek helyzete az előttünk álló 1999. esztendőben?" Azt is mondhatnám, azért jöttünk össze, hogy megbeszéljük, miképpen halad a kormán yprogram végrehajtása, hiszen a kormányprogram éppen azt tűzte ki célul, hogy a nyugdíjak és a bérek vásárlóerejét legalább megőrizve, lehetőség szerint emelje. Amikor most arról fogok beszélni, miképpen halad a kormányprogram végrehajtása, akkor különös t ekintettel kell szólnom a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról. Tájékoztatnom kell önöket arról, hogy a kormány megítélése szerint hogyan alakulnak hazánk gazdaságpolitikai kilátásai, mik a kitűzött adóváltoztatások. Kell arról beszél nem, hogyan alakul a családok anyagi helyzete, ezen belül külön arról a kérdésről, mi várható a nyugdíjak területén. A kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megértéséhez vissza kell lépnünk az 1998as májusi választásokhoz. 1998 májusában a magyar vála sztópolgárok úgy döntöttek, hogy új fejezetet nyitnak Magyarország történetében, és ezért a változásra szavaztak. Ezért a megalakult polgári koalíció kormánya is változtatott, jelentősen változtatott az előző kormány gazdaságpolitikáján a polgárok akaratán ak megfelelően, hiszen egy ország működtetésében végül is a polgárok akarata a meghatározó, a legfontosabb tisztség mégiscsak az övék. Ennek az új fejezetnek a lényege, hogy a polgároknak mielőbb és minél teljesebb mértékben visszaadjuk a maguk rangját. E cél érdekében alkottuk meg a polgári Magyarország programját, és ezért hozták létre a választók a polgári koalíció kormányát voksaikkal. A választók 1998 májusában nemet mondtak a szocialisták kormányára és gazdaságpolitikájára, és igent mondtak a polgári jövő programjára. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) Ez azt jelenti számunkra, hogy a polgárok élni, dolgozni akarnak, és előre szeretnének tekinteni. Valódi lehetőséget látok arra, hogy ismét a valódi, a mindannyiunk életét meghatározó kérdések váljanak fontossá, milyen jövőt akarunk a családoknak, gyermekeinknek és a magunk számára. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A kormány gazdasági elképzeléseinek alapja egy jelentős mértékű gazdasági növekedés. A következő évi elképzeléseink arra épülnek, hogy 1999ben legalább 5 százalékos gazdasági növekedést teljesít majd a magyar gazdaság. Tudom, számos kétely hangzott el ezzel kapcsolatban, különös tekintettel az Oroszországban tapasztalható gazdasági válságra. Sokan tanácsolták azt, hogy a ko rmány mérsékelje a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseit. A kormány ennek azonban nem látja okát. Úgy gondoljuk, hogy az 5 százalékos gazdasági növekedés programja fenntartható, sőt reméljük, hogy belátható időn belül - az orosz válság rendeződésév el párhuzamosan , a későbbiekben a 7 százalékos gazdasági növekedés is elérhető lesz majd. (8.10) Azért tartjuk fenn a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseinket, mert ez visz bennünket közelebb a kormányprogramban megfogalmazott legfontosabb célunk hoz, amit úgy tudok összefoglalni, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy munkát tudjunk adni az embereknek. Akkor tudunk munkát adni az embereknek, ha a magyar gazdaság jelentős növekedést ér el. Csak ha a magyar gazdaság jelentős növekedést ér el, akkor tudjuk megkímélni a magyar polgárokat a munkanélküliséggel együtt járó anyagi, szellemi és lelki megpróbáltatásoktól. A növekedés elősegítése érdekében a kormány úgy döntött, hogy alacsonyabb mértékben határozza meg az adóterheket és a járulékokat. (Taps a kormánypárti oldalon.) Gondolom, az ellenzéki képviselők is belátják: tarthatatlan, hogy Magyarországon az adók és a járulékok mértéke Európában a legmagasabbak között van. Ezért csökkentjük az adókat és a tbjárulékokat. Bizonyára emlékeznek még arra, t isztelt képviselőtársaim, hogy a választási kampány időszakában erőteljes szakmai vita bontakozott ki arról, vajon lehetségese az általunk kitűzött cél elérése, hogy négy esztendő alatt mintegy felére csökkentsük a tbjárulékok mértékét. Mi akkor azt az á lláspontot képviseltük, hogy ez nemcsak kívánatos, hanem lehetséges is. Szeretném önöket arról tájékoztatni, hogy a következő évre nézve ennek a vállalásnak mintegy negyedét teljesítjük, mert hat
