Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
628 A második ilyen kísérlet a székházüggyel kapcsolatban volt. Ebben az az érdekes, hogy a mostani kormánytöbbség - amely akkor részben kormánypárt volt, az MDF; részben ellenzék volt, a Fidesz, a mai kormánytöbbség - akkori képviselőinek sikerült m egakadályozniuk, hogy ebben a székházügyben még az első szabadon választott parlamentben vizsgálóbizottság alakulhasson. Ez nagyon tanulságos, ezért is kell ezt felelevenítenem. Aztán jött a második ciklus, a '9498as ciklus, amikor az akkori 72 százaléko s kormánytöbbség - persze egyetértve a 28 százalékos ellenzékkel - úgy módosította a Házszabályt, hogy ha ezt a képviselők 20 százaléka követeli, akkor létre kell hozni a vizsgálóbizottságot. Azt is rögzítette ez a balga kormánytöbbség, ez a 72 százalékos kormánytöbbség, hogy a vizsgálóbizottságot úgy kell létrehozni, hogy az a vizsgálóbizottság paritásos legyen. Persze, ezzel is egyetértett a 28 százalékos ellenzék, amely ma kormányon van. Tehát ez a vizsgálóbizottsági szabályozás azt jelentette, és azért pont 20 százalék, és mondjuk, nem 30 vagy 40, hogy a 28 százalékos ellenzék is ki tudjon kényszeríteni egy vizsgálóbizottságot, méghozzá paritásosat, tehát amelyben ugyanannyi képviselője van a bizottságban az ellenzéknek meg a kormánypártnak. Ezen az alap on az előző ciklusból - megpróbáltam összeszámolni - öt vizsgálóbizottságra emlékszem - lehet, hogy valamit elfelejtettem : az első volt az olajgateügy, a második volt a Budapest Bank, a harmadik volt az egészségbiztosító, a negyedik az ÁPV Rt.ügy - tud ják, hogy miről beszélek, Tocsikügyként csúfolja a közvélemény , az ötödik a Metésztüntetéssel kapcsolatos vizsgálóbizottság volt, amelyben nekem is volt szerencsém részt venni. Lehet, hogy valamit kifelejtettem, de ez mindegy. Kiderült, hogy ez a vizsg álóbizottsági intézmény - eltérően sok állítástól - eredményes volt ebben az időszakban. Ugyanis az derült ki, hogy ha a következtetés levonásában nem is mindig sikerült megegyezni, de azért e vizsgálóbizottságok többségében - volt olyan, hogy az egészségb iztosító nem a kormánnyal foglalkozott, ahol még a következtetésekben is sikerült megegyeznie a kormánynak és az ellenzéknek, de azért az olajgateügyben, a Budapest Bank ügyében, a Metésztüntetés ügyében meg az ÁPV Rt. ügyében is elkészült a közös jelent és, mind a négy ügyben elkészült - ezekben az ügyekben elkészült a szöveg, és a tények feltárása tulajdonképpen megtörtént. Megtörtént az olajgateügyben, és a felek megegyeztek abban, hogy nem történt visszaélés, csak bizonyos összeférhetetlenségek voltak , és azon állítások többsége, amelyek erről az oldalról elhangzottak, megalapozatlanoknak bizonyultak. Ez kiderült a jelentésből. Kiderült a Budapest Bankjelentésből, hogy a Budapest Banknál nem érte kár az állami költségvetést, nem történt visszaélés, se nki sem gazdagodott meg. A politikai következtetésekben nem sikerült megegyezni, de a bizottság jelentése elkészült. Kósa képviselőtársunk lemondott az elnökségről, de a bizottsági jelentés a Ház elé került, és azt el lehetett fogadni. Ugyanez történt a Me tésztüntetés ügyében is, annak ellenére, hogy ezt a plenáris ülés nem tudta tárgyalni, mert véget ért a parlament, mert mi, az akkori kormánytöbbség lemondott négy hónapra a parlamentről azért, hogy idén időben elkészülhessen a költségvetés - kormányváltá s esetén is. De mindenesetre a jelentés elkészült, csak a következtetésekben nem tudtunk megállapodni. A tényeket feltártuk, kiderült, hogy nem történt törvénysértés. Tehát a vizsgálóbizottságok működtek. Tulajdonképpen az ÁPV Rt.ügyben is egy bizottsági jelentés szövegében meg tudtak állapodni, ami természetesen az akkori kormánytöbbségre nézve rendkívül kellemetlen dolgokat tartalmazott. Bizonyos dolgokban nem tudtak megállapodni - ezt tudom. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy működött egy mechanizmus, aho l a kormányoldalnak és az ellenzéki oldalnak, tehát a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak szigorúan ugyanannyi képviselője volt a bizottságokban, nem lehetett egyik oldalt sem leszavazni. Ez egy borzasztó fontos dolog! A résztvevőket rákényszerített e arra, hogy elhatárolják azt, hogy mi az, amiben a tények feltárásában egyet tudnak érteni, és akkor a politikai következtetésekben még lehetett ellentétes dolgokat mondani. (19.50)
