Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
507 Az Alkotmánybíróság e határozatában nemcsak azt mondta ki, hogy az előző kormányzat törvénytelenül járt el a közművek privatizálás akor, hanem azt is, hogy az önkormányzatoknak, s rajtuk keresztül végső soron a helyi közösségeknek a privatizációs, többszörös névértékű milliárdokból csupán alamizsnát, filléreket juttatott. Feltehetőleg, mint ahogy választókerületemben is, ez a törvényt elen és alkotmánysértő eljárás is hozzájárult néhány önkormányzat működőképessége megrendüléséhez. Ebben az új helyzetben a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint - ahogyan azt az elmúlt két hétben többször is kifejtettük - az egyetlen megoldás a közműva gyon sorsának törvényben való szabályozása. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata további ellentmondásra hívja fel a figyelmünket, immár a gázberuházások mai gyakorlatának összefüggésében. A lezajlott privatizáció után lényegében változatla nul folytatódnak a gázelosztó vezetékek létesítésére vonatkozó beruházások, azzal a csekély különbséggel, hogy a beruházás által létrehozott érték és vagyon nem az állam vagy az önkormányzatok tulajdonába megy át, hanem a privatizált gázszolgáltatók tulajd onába. Az országosan általános gyakorlat szerint persze kivételesen más megoldások is előfordulnak; egyegy beruházás 1015 százalékát finanszírozza a gázszolgáltató vállalat, míg a hiányzó 8590 százalékot az önkormányzatok állják saját lakossági, intézmé nyi, vállalkozói és területfejlesztési állami források és hozzájárulások koordinálásával. A fejlesztési hozzájárulás fizetéséről szóló megállapodásokban a természetes monopolhelyzetben lévő gázszolgáltató kiköti leendő tulajdonosi státuszát, illetve az önk ormányzatokat arra kötelezi, hogy mindennemű ellenszolgáltatásról, esetleges vagyonról, tulajdonról vagy pénzügyi ellentételezésről mondjanak le. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény vonatkozó szabályozása nem tisztázza ezt a kérdést, a privat izáció utáni megerősödött monopolhelyzetben a szolgáltatást igénybe vevőket kiszolgáltatott helyzetbe taszítja, és sok millió állampolgár és önkormányzataik érdekeit méltánytalanul sérti. Sürgetően fontos tehát e problémának mielőbbi egységes kezelése, his zen immár három esztendő telt el e gyakorlat mellett úgy, hogy évről évre több száz millió, esetenként akár milliárdos nagyságrendben valósulnak meg beruházások az adófizető állampolgárok forintjaiból, mindenféle ellentételezés és érdekérvényesítési lehető ség nélkül. Folytatódhate tehát a gázberuházások eddigi gyakorlata? Véleményünk és megítélésünk szerint így nem. Egyértelmű, egységes és méltányos szabályozásra van szükség, amely nemcsak a gázszolgáltatók, hanem a fogyasztók és az önkormányzatok érdekeit is figyelembe veszi, mielőtt újabb alkotmánybírósági határozat törvénytelenséget vagy a központi költségvetést terhelő kötelezettséget állapítana meg. Tisztelettel kérem tehát a kormányzatot és az érintett tárcát, hogy ezt a sürgető, nagyon sok állampolgá rt és önkormányzatot érintő ügyet, párhuzamosan a gázközművagyon sorsának törvényben való szabályozásával, az alkotmányosság és a fogyasztói érdekek követelményének megfelelően mielőbb rendezze. A jelenleg hatályos törvény által megállapított hálózatfejles ztési hozzájárulás a vidéken élő állampolgárok és kistelepülések többségét egyértelműen hátrányosan érinti a beruházások úgymond gazdaságtalansága miatt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ezért sürgetően szükségesnek érezzük a ma i szabályozás mielőbbi és méltányos felülvizsgálatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány nevében megadom a szót dr. Fónagy János politikai államtitkár úrnak, a Gazdasági Minisztérium képviseletében.
