Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 28 (13. szám) - A frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SASVÁRI SZILÁRD, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
480 hangzott. Ha szét akarnánk választani a l ogikai rend mentén ezt a törvényjavaslatot, akkor talán azt mondhatnánk nagyon leegyszerűsítve, hogy a szabályozás egyrészt az elektromos berendezések elektromágneses zajára vonatkozik, másrészt ezen zajok, zavarok, azaz az elektromágneses összeférhetetlen ség kiszűrésére, illetve egy másik szabályozási körben szintén az elektromos berendezéseknek a frekvenciagazdálkodás területén történő szabályozására vonatkozik. A szabályozás valóban az unió és az Európai Gazdasági Közösség még korábbi, 1989es előírásain ak megfelelően történik, és elsősorban új elem az elektromágneses összeférhetetlenségnek, az úgynevezett EMCvizsgálatnak és szabványosításnak, eljárási rendjének a bevezetése. Ami érdekességként megemlíthető, és ami már rögtön bizonyos értelemben kérdéské nt meg is fogalmazódott bennem a gazdasági bizottság ülésén, az a rádiótávközlő végberendezések, valamint a rádiótávközlő és nagyfrekvenciás jelet adó vagy ilyen mellékhatást keltő berendezések szétválasztása, és az ilyen módon történt szétválasztás után a szabályozás, az ellenőrzés, az engedélyeztetés két különböző típusú rendszerének bevezetése. Az egyik: a frekvenciagazdálkodásból történő szabályozás esetén ugyanis, a korábbi törvényi szabályozással ellentétben - nem ellentétben, inkább azt mondanám, azt kiegészítve - pontosít a szöveg, és azt mondja, hogy a továbbiakban a rádiótávközlő berendezések és nagyfrekvenciás villamos berendezések gyártásának, behozatalának és üzemben tartásának frekvenciagazdálkodás szempontjából történő engedélyezését és hatósá gi ellenőrzését írja elő. Ami újdonság ebben a szövegben, az a "hatósági" szó megjelenése, ami azt tükrözi, hogy ezen a területen a szabályozó nem kíván élni például azzal a lehetőséggel, ami a közlekedési felügyelet és a közlekedési szabályozás területén egy bevett gyakorlat, hogy az eredetileg hatóságiengedélyköteles vagy hatósági szabályozási körbe tartozó tevékenységet olyan szervezetekre bízza - például a gépjárművek esetében a szervizekre , amelyek adhatnak ki zöldkártyát, műszaki engedélyt, tehát e redetileg vagy elvileg hatósági körbe tartozó engedélyeket. Mindezt a hatóság felügyeli, ennek kontrollja alatt működik. Ebben az esetben a szabályozás azt mondja, hogy rögzítsük törvényileg is, hogy ez a terület a későbbiekben kizárólagosan hatósági enged élyezési területté válik. Ugyanakkor az elektromágneses összeférhetőség típusvizsgálatok és egyéb ehhez kapcsolódó tanúsítványok kiadásánál nem teszi meg ezt a disztinkciót, tehát ott tulajdonképpen lehetőséget ad arra, hogy nem csak hatósági formában tört énő ellenőrzés és engedélyeztetés valósulhat meg. Az első kérdés - ahogy itt a gazdasági bizottság előadójától is elhangzott - a bizottságban így merült fel: vajon mi okozza ezt a szétválasztást, mi indokolja, hogy az egyik esetben a frekvenciagazdálkodás területén kifejezetten ragaszkodjunk a hatósági ellenőrzési jogosítványhoz. A második kérdéskört így fogalmaznám meg - látszólag a hatályba léptetés és a zárórendelkezések körébe tartozó kérdéskör, de mégis azt hiszem, érdemi, tulajdonképpen a helyi stúdió k, a helyi kábeltelevíziók, műsorszórók, frekvenciagazdák, szolgáltatók körére vonatkozik : kérdés, hogy ez a szabályozás - ami elsősorban miniszteri rendeleti szabályozás lesz majd a paraméterek, a műszaki megfelelhetőség, egyebek szempontjából, tehát n em most a törvény során kerül kibontásra - milyen mértékben lesz műszaki értelemben összhangban azzal a színvonallal, ami jelenleg különböző spontán módon, majd később szervezett módon, a '80as évek végétől egészen napjainkig országszerte kis kábelhálózat ok, nagyobb hálózatok, kis helyi stúdiók, nagyobb stúdiók kialakításához vezetett. A kérdés így hangzik: úgy érezzük, az erre vonatkozó hatályba léptetés a zárórendelkezéseknél nem teljesen kielégítő; hiszen ugyan a zárórendelkezések körében megfogalmazódi k egy ilyen hatályba léptetés, egy adott rendelkezési pontot - most a 12. § (1) bekezdésének i) pontját mondja a törvény, ez a kötelező engedélyvisszavonási kategória , ezt a rendelkezést a törvény hatálybalépésekor érvényes rádióengedélyeknél nem kell a lkalmazni. Ez világos és érthető beszéd, ugyanakkor az a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha lejár a rádióengedély rövid időn belül. Nyilván egészen más, ha ez az engedély a végberendezésre vonatkozik, és gyakorlatilag határidőhöz nem kötött, a valami kori szabályozásnak megfelelően kiadott engedély; és egészen más, ha például ez egy stúdióengedély, ami egy adott időszakra
