Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a határozati javaslat előterjesztője:
48 Megköszönöm a beszámolót. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1997. évi tevékenységéről szóló előterjesztés és a hozzá kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájára kerül sor. Megadom a szót Kósáné dr. Kovács Magdának, az emberi jogi bizottság elnökének, a H/65. számú országgyűlési határozati javaslat előterjesztőjének. Öné a szó, elnök asszony. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA , az emberi jogi, kis ebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a határozati javaslat előterjesztője : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság másodízben tárgyalta az állampolgári jogok országgyűlési biztos ának és általános helyettesének éves jelentését. A bizottság megállapította, hogy az elmúlt évben az új jogintézmény megszilárdította a helyét a magyar jogállam demokratikus intézményei között. A bizottság nem osztotta azt a nyilvánosság előtt is kifejtett aggodalmat, hogy az országgyűlési biztos működése kis alkotmánybírósággá válhat, és ezzel veszélyeztetné vagy bonyolíthatná az alkotmányos jogintézmények adekvát működését. A bizottság azt a véleményt támogatta, amely szerint az országgyűlési biztos működ ésének igazi mércéjét az állampolgárok érdeklődése jelenti, és az állampolgárok egyre tudatosabban és egyre nagyobb számban fordulnak jogvédelemért az országgyűlési biztoshoz. A példákból az is kiderült, hogy az országgyűlési biztos működése akkor is erősí ti a jogi tudatosságot, ha hatáskör hiánya miatt eljárást indítani nem tud, hiszen akkor is kioktat, tanácsot ad vagy az illetékes hatósághoz továbbítja az állampolgári panaszt. Tisztelt Ház! A bizottság vitájában egyértelművé vált, hogy az állampolgári jo gok országgyűlési biztosa és helyettese által tárgyalt alkotmányos visszásságok, állampolgári sérelmek tükrözik a mai magyar társadalom tipikus konfliktusait, hiszen az állampolgár jogbiztonságot, szociális biztonságot és közbiztonságot vár attól az államt ól, amelyik érte szerveződött. S ha ez a biztonságérzete sérül, ha a biztonság hálója nem adja meg neki a hétköznapok biztonságérzetét is, akkor fordul panaszával az ombudsmanhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Meggyőződtünk arról, hogy er ősödik a jogbiztonság óhajtása, ami demokratikus életünk fejlődése szempontból rendkívül fontos, és valahol igen mélyen garanciája annak, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon a demokrácia deficitje. Szinte természetes, hogy az országgyűlési biztosok egyb ehangzóan nagyon sok szociális sérelemről számoltak be, ahol rendkívül széles a paletta, a szociális ellátáshoz való hozzájutás lehetőségétől egészen a kárpótlási ügyekig, a nyugdíjig vagy a tömbfűtés nagyon hétköznapinak tűnő, de mégiscsak sokakat érintő gondjáig. A közbiztonság ügyeiről vitatkozva a bizottság tagjai - hogy prózaian mondjam - a bot két végéről indultak el, hiszen nem csupán az állampolgárokat ért vagy érhető sérelmekről beszéltek, hanem a rend védőiről, a rend őreiről is, egészen odáig, ho gy a büntetésvégrehajtó intézmények dolgozóinak emberi jogairól is szó esett a bizottság ülésén. (12.10) A bizottság megvitatta és meghallgatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének lehetőségeiről szóló tájékoztatót is, amellyel a feltárt visszásságok preparációjára rendelkeznek, és egyetértett azzal, hogy az állampolgári biztosnak és helyettesének az igazi fegyvere, az igazi eszköze a visszaélés tényének a megállapítása, és módszere az alkotmányos értékek mentén történő nyomásgya korlás. Ennek a nyomásnak a tudomásulvételével és figyelembevételével a bizottság messzemenő készséget mutatott arra, hogy az országgyűlési biztos ajánlásának megfelelően jogalkotási lépések megtételét kezdeményezze, vagy az erre irányuló kormányzati szánd ékot támogassa. Az ajánlások közül a bizottságot különösen kettő érinti: az áldozatok kárenyhítését célzó törvény megalkotása, amelyik adóssága a parlamentnek, hiszen erre már az elmúlt évben született kezdeményezés; illetve a bizottság támogatja az emberi méltósághoz való jog védelme keretében
