Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 22 (12. szám) - Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA - ELNÖK (dr. Áder János): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
444 Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖ K (dr. Áder János) : Soron következik az előadóművészek, a hangfelvételelőállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961ben Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és határozathozatala . Az e lőterjesztést T/52. számon, a külügyi bizottság ajánlását pedig T/52/1. számon kapták kézhez az Országgyűlés tagjai. Megadom a szót Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előadójának. DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter, a napiren di pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az egyezményhez csatlakozásunk nemzetközi kötelezettségünktől függetlenül is időszerű volt, mivel a római egyezmény a szerzői joggal szomszédos jogokat illetően a nemzetközi együttműkö dés alapdokumentumának számít. Az egyezménynek több mint ötven állam részese. Az egyezmény rendelkezik az előadóművészeket megillető jogi védelemről, amelynek alapján az előadóművészek megakadályozhatják előadásuknak a hozzájárulásuk nélküli sugárzását és közönséghez közvetítését, rögzítetlen előadásuk rögzítését és meghatározott feltételek esetén rögzített előadásuk többszörözését. A római egyezmény egyes felhasználási módokra vonatkozóan kizárólagos jogokkal ruházza fel a hangfelvételek előállítóit és a m űsorsugárzó szervezeteket is. A hangfelvételelőállítók kizárólagos joga hangfelvételeik többszörözésének engedélyezése vagy megtiltása. A műsorsugárzó szervezetek kizárólagos joga sugárzott műsoraik továbbsugárzásának, rögzítésének és a rögzítések többszö rözésének engedélyezése. Az egyezmény díjigényt ismer el a kereskedelmi célból kialakított hangfelvételek és másolatok közvetlen sugárzásáért vagy más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért az előadóművészek és a hangfelvételelőállítók javára. Az eg yezmény kimondja, hogy a szerződő államoknak nemzeti elbánásban kell részesíteni az előadóművészeket, a hangfelvételelőállítókat és a műsorsugárzó szervezeteket. Mindez komoly előnyt jelent a magyar előadóművészeknek, hangfelvételelőállítóknak és műsorsu gárzó szervezeteknek, hiszen az egyezményt aláíró államokban is biztosított a jogaik egyezmény szerinti védelme. Ezért a kormány nevében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogatni szíveskedjenek határozati javaslatunkat. Köszönöm. (Taps a kormán ypártok padsoraiban.) (18.10) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a külügyi bizottság kíváne előadót állítani. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván. Megadom a szót Erkel Tibor képviselő úrnak, Magyar Igazság és Élet Pártja, aki írásban előre jelezte fels zólalási szándékát. ERKEL TIBOR (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! A tárgyalt T/52. számú törvényjavaslat utolsó, 17. oldalán olvasható indoklás - alig tizenöt sorával - teljesen világos, és elegendő lenne ahhoz, hogy további hozzászólások és vita nélkül szavazzunk. A 4/1994.(II.14.) számú országgyűlési határozat azonban már életbe léptette az egyezményt, Magyarország tehát csatlakozott, és most, a kihirdetés előtt érdemes lehet az előzményekrő l, a jelen helyzet néhány vonásáról és a közeljövőben várható következményekről pár szót szólni. Amikor az elmúlt évtizedek jogtipró kapcsolatairól beszélünk a munkavállalók és munkaadók között, általában a rabszolgabérek tűnnek a legsötétebb témának. Álta lános vélekedés volt, hogy aki
