Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 22 (12. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - "Mit kíván tenni az Egészségügyi Minisztérium a betegellátáson belüli esélyegyenlőség javítása érdekében az 1996. évi LXIII. törvénnyel kapcsolatban?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter:
402 kabinet javaslatára - ezt a kormány még nem tárgyalta - a családi kedvezmények nőnének, az egy- és kétgyermekes családok havi 1700, a három- és többgyermekesek havi 2300 forint adókedvezményt érvényesíthetnek majd gyermekenként. Emellett - hogy ösztönözzük a munkahelyteremtést, a beruházások növekedését, és hogy a gazdaság növekedési üteme ne törjön meg - az élőmunkaterhek csökkentését kívánjuk el érni. Számításaink szerint 1999. január 1jétől az élőmunkaterhelés átlagosan 10,9 százalékkal csökkenne. Ez valamennyi vállalkozó számára kedvező lépés, amely megteremti a reális lehetőségét annak, hogy társadalmi csoportok ne szakadjanak le, ugyanakkor a gazdasági növekedés pedig fennmaradjon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) Dr. Csáky András (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - "Mit kíván tenni az Egészségügyi Minisztérium a betegellátáson belüli esélye gyenlőség javítása érdekében az 1996. évi LXIII. törvénnyel kapcsolatban?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr, a válaszát. Dr. Csáky András úr, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszternek: "Mit kív án tenni az Egészségügyi Minisztérium a betegellátáson belüli esélyegyenlőség javítása érdekében az 1996. évi LXIII. törvénnyel kapcsolatban?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! "Az új évezred küszöbén" címet viselő kormányprogram az esélyegyenlőség elvét hirdette meg az élet minden területén, így az egészségügy területén is. Az 1996. évi LXIII., az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívá ról szóló, közismertebb nevén az úgynevezett kapacitástörvény - melynek alapján egészségügyi intézményeket zártak be, kórházi ágyak százait szüntették meg - sérti ezt az elvet, és a jelenlegi finanszírozási keretek között értelmetlennek is tűnik. A törvény mind az egészségügyben dolgozók, mind az állampolgárok körében felháborodást váltott ki, ezt tüntetések és sztrájkok mellett az is bizonyítja, hogy az Alkotmánybírósághoz számtalan indítványt nyújtottak be. Bár az Alkotmánybíróság 54/1996. számú határozat ával nem találta alkotmányellenesnek a törvényt, de alkalmazásával kapcsolatban alkotmányos követelmény kimondását tartotta szükségesnek. Ebben korábbi döntésére is hivatkozva ismételten kimondta, hogy "az állam köteles megteremteni a kialakított intézmény rendszer működésének azokat a garanciáit, amelyek mindenki számára biztosítják az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, azaz azt, hogy a szolgáltató intézmények hiánya miatt senki ne maradjon ellátatlanul". A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak igazolta, hogy ennek a feltételnek nem minden esetben tud megfelelni. Ezért kérdezem, miniszter úr, hogy az egészségügyi jogalkotás eme torzszüleményével kapcsolatban mit kíván tenni. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm a kérdést. A kérdésre dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr. DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter :
