Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Nemzeti kulturális örökségünk részének tekinthető-e Közép-Európa egyik legnagyobb, Hild József tervei szerint épült temploma?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
3986 VINCZE LÁSZLÓ (FKGP) : Örömmel hallom államtitkár úr szájából, hogy a végrehajtási rendeletek kidolgozása folyamatban van, hiszen minden a jó végrehajtáson múlik. Gondolom, hogy a kárigények felmérésében a leendő falugazdászi hálózat is segít majd. Egyértelmű dolog, hog y a károkozások kifizetése nagymértékben hozzájárul az ott élő emberek közérzetének jobbításához, anyagi erejük segítéséhez. Nagy örömmel hallom, hogy ezek a rendeletek születőben van. Köszönettel elfogadom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti old alon.) Dr. Csáky András (MDF) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Nemzeti kulturális örökségünk részének tekinthetőe KözépEurópa egyik legnagyobb, Hild József tervei szerint épült temploma?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Dr. Csáky András, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez: "Nemzeti kulturális ör ökségünk részének tekinthetőe KözépEurópa egyik legnagyobb, Hild József tervei szerint épült temploma?" címmel. Dr. Csáky András képviselő urat illeti meg a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Cegléd város polgárai már az 1800as évek elején összefogtak annak érdekében, hogy méltó körülmények között gyakorolhassák hitüket. Ennek eredményeként, Hild József európai hírű építész tervei alapján, 18351870 között megépült KözépEurópa legnagyobb ref ormátus temploma, mely kb. 5000 személy befogadására alkalmas, 44 méter hosszú, 33 méter széles és 60 méter magas. (15.30) A monumentális épület Cegléd város és a régió egyik szimbóluma. A millenniumi időkben tetőszerkezetét átépítették, de ez 1936ban saj nos tűzvész áldozata lett. Ezt követően nyerte el mai formáját a templom. A háborús időkben több belövést kapott, s ennek nyomai még ma is, 53 év elteltével láthatók az építményen. 196870 között részleges felújítás történt az épületben, de ennek is immár harminc éve. Közismert tény, hogy az élőlényeken kívül az építményeknek is vannak olyan időszakaik, amikor fizikai állapotukban kedvezőtlen változások mennek végbe, vagyis az öregedés jelei mutatkoznak rajtuk. Cegléd városa a Műemlékvédelmi Hivatallal együ ttműködve 199195 között jelentős felújítási munkákba kezdett. 25 millió forint ráfordításával sikerült a főhomlokzatot és a két oldaltornyot teljes mértékben renoválni. A baloldali restaurációt követően - természetesen anyagi okokra hivatkozva - a felújít ás folytatása leállt. Az idő vasfoga azonban nem volt tekintettel a választások eredményére, és az épület, különösen a nagy kupola állapota tovább romlott. A templom az állagmegóvásra költött évi több millió forint ellenére több helyen beázik. Jelenleg már a teljes külső és belső munkálatok befejezéséhez mintegy 150180 millió forintra lenne szükség. Ennyit se a hívek, se a város nem képes áldozni. A beruházás nagyságát figyelembe véve a hatalmas építménynek városunk és országunk határán túl is érdeklődésre kellene számot tartania. Tisztelettel kérdezem a miniszter urat, hogy a nem csupán egyházi szempontból, hanem Magyarország épített öröksége, tehát műemlékvédelmi szempontból is kiemelkedő templom méltóképpen hirdethetie a kereszténység örökkévalóságát ál lamalapításunk centenáriumán. Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.)
