Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - Bejelentés helyettes válaszadók személyének elutasításáról - Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "A közbiztonság és az önkormányzatok" címmel - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
3964 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Kóródi Mária, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszter nek: "A közbiztonság és az önkormányzatok" címmel. A miniszter úr távollétében, ha a képviselő asszony elfogadja, az államtitkár úr válaszol. Elfogadja, képviselő asszony? (Dr. Kóródi Mária: Elfogadom.) Képviselő asszony, önt illeti a szó. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az önkormányzati törvény az önkormányzatok alapvető feladatai között tartja számon, hogy gondoskodjanak a közbiztonság helyi feladatairól. A rendőrségi törvény szerin t a rendőrkapitányság vezetőjének kinevezése előtt kérni kell a területileg illetékes önkormányzatok véleményét. Ez rendben is van így, hiszen csak jó együttműködéssel lehet eredményt elérni. Így volt ez Kiskunhalason is. Ez év októberében Kiskunhalas és k örnyéke közbiztonságát átlagon felülinek, a rendőrkapitányt feladatára kiválóan alkalmasnak minősítették hivatali felettesei és az önkormányzatok egyaránt. Nem csoda, hogy hidegzuhanyként hatott a hír: elmozdítják hivatalából. Tizenkilenc polgármester tájé koztatást kért, már csak azért is, mert az emberek között megjelent az a rosszízű kétely, hogy nem szakmai okok, hanem valami más áll a háttérben. A találkozás nem oszlatta el a kételyeket. A megyei főkapitány érvelése kicsit furcsa: olyan jó a kiskunhalas i kapitány, hogy jobb, ha a jövőben nem a bűnözőket üldözi, hanem a rendőröket ellenőrzi. A hírek szerint az önkormányzatok ragaszkodnak kapitányukhoz, de a főkapitány nem enged. Kérdezem államtitkár urat: Olyan jól állunk kiváló rendőrkapitányokban, hogy közülük akár egyet is nélkülözhetünk? Nem látjae szükségét annak a belügyminiszter úr, hogy útmutatást adjon az önkormányzatok és a rendőrség közötti konfliktus feloldásában? Ha a felmerült rosszízű kételyek, az önkormányzatok tiltakozása ellenére elmozdí tják a kiskunhalasi kapitányt, ki az, aki jól jár? (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kérdésére Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. KONTRÁ T KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Köztársaság kormányának egyik legfontosabb feladata a közbiztonság javítása, az állampolgárok biztonságának szava tolása és garantálása. Ennek a feladatnak a végrehajtása érdekében ez a kormány olyan költségvetést terjesztett a parlament elé az 1999es költségvetési törvényjavaslatban, amely az ehhez szükséges pénzeszközöket és feltételeket biztosítja. Ez természetese n nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő közbiztonság alakuljon ki az országban, hanem - ahogy ön is hivatkozott rá - az önkormányzati törvényben, a rendőrségi törvényben, a határőrizetről szóló törvényben több rendvédelmi szervnek, illetve az önkormányzatnak közös feladata van. Ezen feladatok megoldása érdekében a legtöbb önkormányzat kiválóan együttműködik a rendőri szervekkel. A rendőri szervek vezetői - megyei főkapitányok, városi rendőrkapitányok - rendszeresen beszámolnak a munkájukról a képviselőtestüle t, illetve a közgyűlés előtt. Kinevezésük előtt az adott önkormányzat véleményét a kinevező szerv minden esetben kikéri; én nem tudok olyan esetről egyébként, ahol ez ne történt volna meg. Egyébként az élet természetes rendje, hogy a rendőri vezetők is cse rélődnek, egy részük jól végzett szakmai munkája következményeképpen magasabb beosztásba kerül, más részük életkora miatt nyugállományba vonul. Szeretném elmondani, hogy ebben az esetben is a törvények szerint jártak el. Köszönöm szépen.
