Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3934 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Világosi Gábor jegyző urat, ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, vagy előterjesztőjük vi sszavonta. ( Kuncze Gábor jelentkezik.) Kuncze Gábor ügyrendi kérdésben kíván szólni? (Kuncze Gábor: Igen.) Tessék, képviselő úr. (Vancsik Zoltán: Ez nem a te napod, Géza!) KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Valóban ügyrendi javaslatot szeretnék tenn i, aminek lényege az, hogy a kormány nyilatkozzon a törvényben foglalt kétharmados szabályokkal kapcsolatban, és ezzel oldja fel azt az ellentmondást, amely a miniszterelnök úr által a parlament elnökéhez és a frakciókhoz írt levél és a forgatókönyv között jelenleg feszül. Én abból a feltételezésből indulok ki, hogy a miniszterelnök úr, a kormány teljes szakmai felkészültségével a háta mögött helyesen jelölte meg a kétharmados elemeket ebben a törvénycsomagban, ezt látszik alátámasztani egyébként az is, hog y 1993. szeptember 14én például az idegenrendészeti törvény módosító javaslatairól sorozatban kétharmados szavazással döntöttünk. A miniszterelnök úr a levelében szintén ezt javasolta az Országgyűlésnek, nyilván ő az Országgyűlést félrevezetni nem akarta, nyilván a miniszterelnök úr kellően felkészült - különösen a kormányzati apparátussal a háta mögött - egy ilyen kérdés eldöntésére. Ezek után kíváncsian várnám a kormány véleményét arról, hogy például az idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatos módosító ja vaslatok kétharmadosak, vagy egyszerű feles szavazással hozandóak meg, ahogy azt egyébként a forgatókönyv írja. Azt gondolom azonban, hogy a Háznak ebben a kérdésben meg kell ismernie a kormány véleményét, és ha az megváltozott időközben, akkor ennek a vál tozásnak az okát is; ne hagyjuk a miniszterelnök urat itt egy esetleg szakmailag téves levél alapján tévedésben, vagy ne hagyjuk a miniszterelnök urat leszavazni abban az esetben, ha neki ebben egyébként igaza van. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és a z MSZP padsoraiban.) (10.50) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megkérdezem a frakciókat, Kuncze Gábor ügyrendi javaslatához melyik frakció kíván hozzászólni. Dr. Wiener György, MSZP. Tessék! DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Ez egy alapvető jelentőségű kérdés, amelyet Kuncze Gábor felvetett. Eddig a parlamentben azt a szokást és alkotmányos előírást teljes mértékben betartották, amely szerint kétharmados törvény módosítása kizárólag kétharmaddal lehetséges, és az ön ök előtt levő forgatókönyv is ezt teljesen egyértelműen így mutatja. Csupán az Alkotmánybíróság 4/1993. évi határozatára szeretnék hivatkozni, amely kimondja, hogy ott, ahol az alkotmány valamely alapjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő képvisel ők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik - ez látszólag a kormány megváltozott álláspontját támasztja alá, de jön utána egy "hanem" , hanem csakis az adott alk otmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre - tehát a törvény egészére. Ez a törvény az illető alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozza meg. Majd ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság határozata kimondja: az alko tmány előírása szerint minősített többséggel megalkotott törvényt - tehát az egészet - egyszerű többséggel hozott törvénnyel módosítani nem lehet. Ehhez hozzá kell tennem, hogy kiegészíteni sem lehet. Ennek következtében, hogy ha a kormány ragaszkodik megv áltozott álláspontjához, az elfogadott törvény a jogállamiság egyik alapvető elvével, a procedurális alkotmányosság elvével szemben áll. Ennek következtében hiába lenne esetleg a megszavazott törvény anyagi jogi szempontból helytálló,
