Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3883 Melyik az ártalmatlan rész? Az ártalmatlan rész a pornográf és erőszakos tartalmú kiadványok, kazetták járulékát növeli meg. Én ezzel teljesen egyetértek, ezt még így külön meg is szavaznám. Pusztán csak zárójelben jegyzem meg, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nemigen szokott fél fillér sem befolyni a pornográf és erőszakos művek eddig kisebb mértékű járulékoltatásából, nem találni tudniillik magyar filmgyártót, filmforgalmazót vagy könyvkiadót, aki azt mondja, hogy kérem szépen, ez a mű, amit kiadtam, pornográf vagy erőszakos tartalmú. Lehet tehát i tt az emelést javasolni, de ebből nem fog befolyni két fillér sem. Ez legalább bajt nem okoz. Bajt okoz viszont ennek a módosító indítványnak a második része, amely a sajtó és az elektronikus média reklámbevételeire eddig is kivetett járulékot duplájára em elné. Látszólag kis százalékról van szó, amely eddig 1 százalék volt, most 2 százalék lenne, ez az elektronikus média reklámbevételének járuléka; ami eddig fél százalék volt, az most 1 százalék lenne, ez az írott sajtó reklámbevételének járuléka. Miről van itt szó, és miben áll azonban a veszély? Összességében ez a módosító indítvány 500600 millió forintot von el az írott és elektronikus média területéről, méghozzá olyan helyekről zömmel, ahol alapvetően fontos közérdekű tevékenység folyik, és ahol részben az államnak kell majd pótolnia a kieső bevételt. Kik tudniillik ma a legnagyobb járulékbefizetők a reklámhordozók közül? A közszolgálati Magyar Televízió. A helyzete ismeretes. Megfogalmazódott ugyan egy olyan nyilatkozat, hogy általában is ki kell vonni a közszolgálati Magyar Televíziót és a második legnagyobb befizetőt, a közszolgálati Magyar Rádiót a reklámcsapdából - és ez szép is lenne, ha ez lehetséges volna. Csak szeretném mondani, hogy a költségvetés tervében semmi nyoma nincs annak, hogy ezt az ös szesen körülbelül 10 milliárd forintnyi összeget, ha abszolút nem reklámoz a Magyar Televízió és Magyar Rádió, ki fogja pótolni. Most viszont újabb pénz vonódik el tőlük, ez hosszú távon megint csak a költségvetés terheit fogja növelni. Végül a harmadik le gnagyobb reklámbefizető, mit ád Isten, a kormánypártok, pontosabban a kormánynyilatkozatok által amúgy is célkereszten lévő Népszabadság. Épp ezért a sajtóban ezt a járuléknövelési javaslatot máris lexNépszabadságnak nevezik, biztos vagyok benne, hogy a b eadók szándéka nem ez volt, valószínűleg nem ismerték, hogy kik a legnagyobb befizetők, és kiknél feltehetőleg nem fogja pótolni ezt az állam. De ha ez nem volna meggyőző, akkor hadd tegyem hozzá, hogy sajtó reklámbevételeinek ilyen járuléknövelése más kor mányzati szándékoknak kifejezetten ellentmond. Az elmúlt hetekben tanúi lehettünk - itt, a parlamentben is szóba került , hogy állami vállalatok, az ÁPV Rt. kezelésében lévő vállalatok reklámjainak furcsa átirányítása történt és az átirányítás célpontja l eginkább a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet. Nem akarok én erről szólni, az államnak és az állami vállalatoknak joga, hogy hol helyezzék el a reklámokat. Azt ugyan furcsának tartom, hogy például az Antenna Hungária közgyűlésén a tulajdonos a felsorolt húsz pont közül, hogy min kell változtatni az Antenna Hungária életében, egyik pontnak épp a reklámszerződések átalakítását tűzte ki és véletlenül ott is a Népszabadsággal kellett felbontani a reklámszerződést. Bizonyára olyan fontos érv volt ez az Antenna Hungária működésében, hogy nem lehetett ettől elállni. De ha mégis volt valamiféle ilyen szándék ezeknek a reklámköltségeknek az irányítgatásával, ami szerintem nyilvánvaló, akkor ha a szándék szerint feltételezhetően megnő ezeknél a lapoknál a reklámbevé tel, nem értem, miért akarná azt a költségvetés a másik kezével az eddiginél jobban járulékoltatni. Ugyanez az érdekes helyzet adódhat, mondjuk, a Bábolna Rt.nél, amely szintén állami tulajdonban van. Ott különösen kedves dolog történt, az új menedzsment megjelenésével az eddig a Világgazdasággal és a Napi Gazdasággal lévő szerződéseket felbontották; és ami elég szokatlan a rendszerváltás óta, egy pártlappal kellett szerződést kötnie a Bábolna Rt.nek, a Kis Újsággal. Én ezt különben sem nagyon értem, de a költségvetési vonatkozása ott ennyi. Itt pusztán csak annyit mondanék, hogy ha volt ilyen kormányzati szándék, hogy például a Kis Újságot közpénzből támogatni kell, ezt a szándékot én ugyan nem helyeslem, de végképp nem értem, hogy akkor ebből a támogatás ból miért kell a járulékemeléssel visszavenni.
