Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
3881 Nagyon szépen köszönöm, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! (A képviselő mikrofonja nem működik.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Próbálja meg újra, képviselő asszony! Ké rem szépen a képviselő asszony mikrofonját bekapcsolni! (Megtörténik.) Parancsoljon, képviselő asszony, öné a mikrofon. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor e fejezet még életben lévő módosító indítván yaihoz érkezünk, akkor nyilván érdemes számot vetni, hogy mi az, amit akár kármentéssel - hogy Kökény Mihály képviselőtársamat idézzem , akár kiegészítő javítással még érdemes eme tárca, eme terület költségvetésén javítani. Ellenzéki képviselőként is hadd mondjam el, hogy mi a jó, ami a vita eddigi szakasza és a szavazás után is életben maradt a tárca költségvetésében. Jó az, hogy nem csökkentek nagyságrendileg az eredetileg a kultúrára tervezett összegek - ennek természetesen örülünk. Hiszen a korábbi és a mostani módosító javaslataink mögött sem alapvetően az a kifogás rejlett, hogy keveselljük a kultúrára szánt összegeket. Kevesli az ember természetesen valamilyen abszolút eszmény értelmében, de világos volt, hogy a mostani belső arányokhoz képest a kult úra egészére nem lehet nagyságrenddel többet szánni. Amire a kifogásaink vonatkoztak, és a fennmaradó módosító indítványokban vonatkoznak is, nem is az abszolút összegek mennyisége - még egyszer mondom, a realitások tudomásulvételével. A kifogásaink arra v onatkoztak, ahogy ezen összegen belül az elosztás arányai és mértéke szabályozódik. A kifogásaink egy része még orvosolható a hátralévő szavazásban is. Egyrészt úgy gondoltuk - de ezen már sajnos nem lehet segíteni , hogy rossz az, hogy kevésbé preferálód ik érzésünk szerint a lehetségesnél a vidéki közművelődés, ennek az infrastruktúrája, amely valóban az esélyegyenlőséget szolgálná. Sajnos, ezeket a módosító indítványainkat már leszavazta a tisztelt Ház. Rossz az is, hogy ezen a területen is fellép az a j ogbizonytalanság, amely a túlságosan sok törvény költségvetési keretben való módosításával általában is kifogásolható. Rossz az, hogy a kulturális törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról való törvény változásával, illetve eltörlésével olyanfajta viszonyok változnak ezen a területen, amelyek a hosszú távú kiszámíthatóságot ezentúl nehézzé fogják tenni. Viszont mi az, amin még lehet, és kellene is segíteni? Borzasztó fontos, hogy a kultúra támogatásában - amely köztudomásúlag egy ideologikusan érzékeny terüle t - rendkívüli módon ügyeljen a kormány és a parlament egyaránt arra, hogy a kultúra és a művészet támogatása ne ideologikus és személyi rokonszenvek alapján osztódjék el, minél inkább átlátható alapítványi és pályázati keretben történjen az elosztás. Nos, vannak olyan módosító indítványaink, amelyek szintén ezt a célt tűzték ki maguk elé, de sajnos már leszavazta ezeket a tisztelt Ház. Most azokról a módosító indítványokról szólnék, ahol még lehet ezt a fajta elvet szem előtt tartani. Látszólag nem nagy ös szegről van szó, mégis kritikus pontjává vált e tárca költségvetési vitájának néhány tudományos intézet, pontosabban eme intézetek fenntartását szolgáló közalapítvány támogatása. Születtek és elfogadódtak már kormánypárti oldalról olyan módosító indítványo k, amelyek a Politikatörténeti Alapítvány, illetve az '56os kutatásokkal foglalkozó közalapítvány támogatását nullára, illetőleg az eredetileg a kormány által betervezett összeg kis hányadára, tizedére csökkentik. Most beadtunk olyan módosító indítványoka t, amelyek ebben a második körben lehetőséget nyújtanának ennek a hibának az orvoslására. Miért van erre szükség? Hadd szedjem össze a tisztelt államtitkár úr kedvéért, hogy az ön minisztériumának a képviselője a kulturális bizottságban milyen érvet mondot t ama indítványok pártolása mögött, amelyek eme közalapítványok támogatását szüntetik meg. A fő érv tudniillik a következő volt: azt mondta a Pénzügyminisztérium ide elküldött képviselője a kormánypárti képviselőkkel egybehangzóan, hogy nem célszerű az, ha a kormány
