Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3841 keresnünk kell annak lehetőségét, és bízom abban, hogy lesz ilyen módosító indítvány, ami ezeknek a szolgálatoknak a változatlan működé sét vagy fenntartását a költségvetésből biztosítani tudja. Nem nagy összegről van szó, 1,5 milliárd forintra azt lehetne mondani, hogy valóban kár ezzel az időt húzni, és itt a költségvetés részletes vitájában erről szólni, de ha belegondolunk, hogy hány o lyan embernek jelent, ha nem is nagy gyakorlati segítséget, de egy pszichikai megnyugvást, hogy a saját földjét, a saját terményét egy szolgálat védi, akkor bizony ennek sokkal nagyobb a társadalmi jelentősége, mint a tényleges haszna. Tehát ezt a szolgála tot most csak elindítani nehéz, biztos vagyok abban, hogy a későbbiek során, évek múltán önfenntartóvá is tudna válni. A másik már egy kicsit politikaibb módosító indítvány a gazdasági kamarák vonatkozásában. Emlékeznek önök, hogy itt az Országgyűlésben má r oly sokszor beszéltünk, éjszakai órákban főként, arról az országgyűlési határozattervezetről, amelyet kormánypárti képviselők adtak be, és úgy szól, hogy a kormány tekintse át a gazdasági kamarák tevékenységét, tekintse át azoknak a gazdasági életben bet öltött szerepét, és ehhez képest dolgozzon majd ki olyan törvényi szabályozást és rendelkezésmódosításokat, amely a kamarák hatékonyabb és valóban a tagságot jobban szolgáló rendszerét fogja majd kiépíteni. Ebbe beletartozik nem vitatottan a kötelező kamar ai tagság elve, a kamarák hatásköre és a kamarai tagdíjnak a befizetése, illetve az azok után nyújtandó szolgáltatási kör. Ebben a költségvetési törvényben a zárórendelkezések között megjelenik három aprócska kis módosítás, szinte valóban észrevehetetlen, amelyben a kamarákra vonatkozóan - és itt az Agrárkamarát preferálja ez a módosítás - megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kamarák mint szolgáltatás, az állami agrártámogatások feldolgozásában, azok irányításában és a normatív támogatások elosztásában bár minemű szerepet is játszhassanak, valamint megszünteti azt a hálózatot, amelyet mi gazdajegyzői hálózatnak hívtunk, és helyette az állami költségvetés további terhelésével falugazdász hálózatot hoz létre, aminek most már a módosítások után látjuk is a végö sszegét, ez 1,7 milliárd forint, szemben azzal a 800 millió forinttal, amelyet korábban a központi költségvetés vállalt, és a többit a kamarai tagok saját befizetésükből álltak. Tehát itt is van egy közel egymilliárd forintos többletkiadás azzal, hogy a st ruktúra átmegy az úgynevezett FMhivatalokhoz, és innentől a kormány irányítása alatt működnek ezek a szervek. Tehát itt sem az a probléma, hogy meg kell szüntetni a kamarát vagy nem, hogy a gazdajegyzők a kormány alatt dolgozzanak vagy a kamaráknál, hanem az, hogy nem vitatjuk meg; tehát nem visszük végig a törvényalkotás útján. Egyik oldalról a lelkiismeretünk megnyugtatására kijelentettünk egy országgyűlési határozatot, hogy lám, lám, akkor majd a kormány kap egy feladatot, és ez alapján dolgozik, a mási k oldalról meg eldöntjük itt a parlamentben a költségvetés megszavazásával ezt a kérdést, mert abban a pillanatban, ha a kamarának azok a hatáskörei, amelyeket most ez a módosítás kivesz a költségvetés kapcsán ebből a törvényből, innentől már nem téma. A k amarák, legalábbis az Agrárkamara létét befejezte, december 31ével megszűnt, mert mi marad az agrárkamarákra vonatkozó törvény szerint? A kamarai tagság kötelező, mert ez megmarad. Kötelező kamarai tagság van, kvázi kamarai tagdíjat is kell fizetni. És mi lyen hatásköre marad ehhez? Az, hogy vezeti a tagnyilvántartást, kedélyesen elbeszélget a tagjaival, esetleg szervez nekik karácsonyi és Mikulásünnepséget, vagy a gyengébb gazdáknak a segítségére siet belvíz esetén vödrökkel és lapátokkal. Ezen túl semmi további hatásköre nincs a kamarának. Akkor mit fognak szólni, kedves jó kormánypárti képviselőtársaim, ha ez alapján a törvénymódosítás alapján, amit nincs kétségem, hogy ez az Országgyűlés el fog fogadni, a kamara saját maga fogja kezdeményezni az Alkotmá nybíróságnál, hogy vizsgálja már fölül az Alkotmánybíróság, hogy elrendelhetőe kötelező kamarai tagság olyan szervezetre nézve, amelynek semmiféle állami feladata vagy hatásköre nincs az átadott jogosítványok szerint? Ha gonoszkodnék, azt mondanám, lehet hogy ez a cél, hogy maga a kamara forduljon majd az Alkotmánybírósághoz, és az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy ez a passzus immáron így
