Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP):
3833 rendelkezőknek akarunk kiemelt emelést biztosítani, nem igaz, m ert ha az átlagnyugdíj 27 ezer forint, és ez a rendszer 31 800 forintig alkalmazza a korábban alkalmazott fűnyíró elvet, akkor azt hiszem, nem jár el helyesen. Ha a 15 százalékos emelésre térnénk át, az azt jelentené, hogy a 27 ezer forintos nyugdíjjal ren delkező átlagnyugdíjas már többet kapna, mint 3500 forint és mint 11 százalék. Tehát mi már az átlagnyugdíjasoknak is szeretnénk többet adni, nem csak a magas nyugdíjjal rendelkezőknek. A jelenlegi törvény szerint az átlagnyugdíjasnak havonta 5400 forintos nyugdíjemelés járna, és éves szinten ez 64 800 forint nyugdíjemelést jelentene. A kormány által benyújtott tervezet szerint ez az átlagnyugdíjas 3500 forint/hó nyugdíjemelést kapna, azaz 42 ezer forint lenne az éves nyugdíjemelésének a mértéke. Ez azt jel enti, hogy ez az átlagnyugdíjas 1 hónapban 1900 forinttal kapna kevesebbet, mint ahogy azt a ma hatályos törvény szabályozza, s ez éves szinten 22 800 forintot jelent. (16.40) Amennyiben egy kompromisszumos megoldásra lehetőség nyílna, és a 11 százalék he lyett 15 százalék emelés valósulna meg, akkor a kormányzat jobb helyzetbe hozná az átlagnyugdíjast annál, amit előterjesztett. Tehát ő nem 1900 forinttal járna rosszabbul havonta, hanem 1350 forinttal, és a 42 ezer forinttal szemben 16 200 forintos csökken és valósulna meg. Kérem a kormányzatot és a kormánypárti képviselőket, hogy próbáljanak a 11 és a 20 százalék közé valamilyen kompromisszumot beépíteni. A nyugdíjemelés egy másik sajátos területének tartom, tartjuk a minimálnyugdíjak körében végrehajtott e melést. A kormányzat 12 százalékos emelést tart célszerűnek. A mi véleményünk az, hogy itt is kellene valamiféle kompromisszumot találni. Jó lenne, ha ezek az emberek, akiket ez az emelés érint - megjegyzem, nagyon sok esetben nem nyugdíjasokról van szó - ők akkor lényegesen jobb helyzetbe tudnának kerülni. Célszerű lenne, ha az ő esetükben az átlagos nyugdíjemelési minimum megvalósulna. Az anyagokban olvashattuk, és az államtitkár úr is utalt rá, hogy ezzel a differenciált emeléssel a nyugdíjasok egésze 14 ,2 százalékos átlagos nyugdíjemelésben fog részesülni. Nem tudom, mi indokolja azt, hogy azok az emberek, akik javadalmazása leginkább a minimálnyugdíjhoz kötődik, ennél kisebb emelésben részesüljenek, tehát a 14,2 százalékkal szemben csak 12 százalékos em elésben. A mi javaslatunk az, hogy az ő esetükben is 15 százalékos emelés történjen, tehát a minimális nyugdíj összege 12 helyett 15 százalékkal nőjön. És bár a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény vitájában már felmerült, szeretném elmondani, hogy ez a nyugdíjasokon túl még nagyon sok embert érint. Körülbelül 1 millió embert. Mert ebbe a körbe tartozik mindaz az ellátás, amelynek az alapja a minimálnyugdíj. Így például a gyermekvédelmi támogatás, a jövedelempótló támogatás, a rendszeres szociál is segély, az időskorúak járadéka, a kisgyermekesek támogatása, beleértve az anyasági támogatást is - ez közel 1 millió ember. Úgy érzem, mindenképpen tisztességes lenne, és egyfajta kompromisszumról adna tanúbizonyságot, ha a kormányzat a legrászorultabba k körében legalább az átlagos nyugdíjemelés mértékével emelné az ellátást. A harmadik kérdéskör, amivel szeretnék foglalkozni, a kiegészítő nyugdíjemelés ügye. A vitában legtöbbször az hangzott el, hogy a 10 százalékkal szemben most egy differenciált, de j ellemzően 11 százalékos emelés fog megvalósulni. A jelenlegi nyugdíjtörvény ezen túlmegy, és azt is szabályozza, hogy a január 1jétől megvalósuló emelésen túlmenően mit kell tennie a kormányzatnak év közben, mikor kell kiegészítő nyugdíjemelést alkalmazni . Természetesen a kormányzat is próbálja ezt most a módosító javaslatában kezelni, és nyilván ez a szándék jelent meg a három kormánypárti képviselő javaslatában is. Mi ennek a javaslatnak a lényege? Ennek az a lényege, hogy a kormány kap felhatalmazást te ljes egészében a kiegészítő nyugdíjemelésre, és olyan szabályokat, feltételeket szab meg ebben a körben,
