Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 9 (41. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3691 Bár a törvényjavasla t terjedelmét illetően igen rövidnek mondható, annál hosszabb azon, többségükben komoly, alapvető hibák sora, melyet az MSZP és az SZDSZ képviselői leltárba szedtek a bizottsági vita során. A törvényjavaslat meggyőződésünk szerint alkotmányellenes, hiszen feles törvényként kívánja azt a kormány a parlamenttel elfogadtatni, miközben a kétharmados, rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. számú törvény rendelkezéseit venné át több ponton is. Titkos információgyűjtés, adatkezelés, titkos jelzések elhelyezése különf éle regiszterekben, nyilvántartásokban - erről kétharmaddal kellene rendelkezni. Ráadásul nemcsak az ellenzéki egyetértést szükségessé tevő kétharmados törvények alól kívánja különféle trükkökkel kivonni a kormány a vitathatatlanul kétharmados jellegű törv ényjavaslatot, de annak bizonyos részeit egyenesen kormányrendelettel kívánja szabályozni. Egyértelműen elfogadhatatlan a gazdasági bizottság ellenzéki képviselői számára a törvényjavaslat azon elképzelése, miszerint az adónyomozók fegyveres köztisztviselő ként, azaz civilként a kényszerítő eszközök olyan tárházát alkalmazhatják, melyek csak félelemkeltésre, megfélemlítésre alkalmasak. Az már mindehhez képest legfeljebb csak kevéssé elegáns megoldásnak minősíthető, hogy egy ilyen lényegi rész csak egy meghiv atkozott törvényből vagy meghivatkozott másik törvényekből: a vámjogról, vámigazgatásról és vámeljárásról, valamint a rendőrségről szóló törvényekből lenne megismerhető. A törvényjavaslat meghirdetett célja szerint elsősorban a nagyhalak, a nagy adóelkerül ők, azaz ebből következően elsősorban az intellektuális, fehérgalléros bűnözők ellen szolgálna eszközül. A gazdasági bizottság szabaddemokrata és MSZPs képviselői azonban emlékeztettek arra, miszerint túl azon, hogy a büntetőjog nem ismer súlyosabb és kev ésbé súlyos bűncselekményt, az előterjesztés a vétségek elkövetőivel szemben is adórendőrségi nyomozást rendelne el. Sőt, mivel a kényszerítő eszközök, az utakon, a pályaudvarokon s egyéb közterületeken történő feltartóztatás módszerét valószínűleg a hagyo mányosabb, azaz kisebb horderejű adócsalók ellen szokás alkalmazni, valamint mivel a rendőrségtől s máshonnan ideáramló nyomozók is ezen eszközök és módszerek használatában járatosak elsősorban, erősen megkérdőjelezhető, hogy mitől lesz mostantól eredménye sebb a küzdelem a cégeltüntetőkkel, az adóvisszaigénylőkkel, a számítógépes rendszerek betörőivel, a bankhitelek eltüntetőivel szemben, mint eddig. (8.50) Minden túldramatizálás nélkül is a legrosszabb emlékű ötvenes éveket idé zi fel az az elképzelés, miszerint az adórendőrség - messze túlnyúlva egyébként még a kétharmados rendőrségi törvény szabályozásán is - titkos jelzések elhelyezését rendelheti el a cégnyilvántartásban, a tbnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvánta rtásában és az adóigazgatási nyilvántartásban. Minderről az érintett adóalany nem értesülhet. Bizony - talán nem megalapozatlanul - egyesek képzetében az ÁVO és az ÁVH módszerei merülnek fel. Ugyancsak erőteljesen kifogásolták az ellenzéki képviselők, hogy az adórendőrség vezetőjét, a bűnügyi igazgatót az APEH elnöke és nem a pénzügyminiszter nevezné ki; hogy közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát nemcsak a pénzügyminiszter, de az APEH elnöke, a bűnügyi igazgató, sőt még a területi nyomozóhivatal vezetőj e is megtilthatná. Erős kifogás alá esett továbbá, hogy ez a törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló törvény azon módosításával, miszerint a nem rendeltetésszerű adójoghasználat büntethető, bárkit zaklathatóvá tesz. Ez a törvényjavaslat, tisztelt képvise lőtársaim, nem felel meg a jogállamiság szempontjainak, s leginkább csak arra lenne alkalmas, hogy félelmet keltsen minden adóalanyban, s kiszámíthatatlan, önkényes adóhatósági zaklatásnak tegyen ki bárkit. Ezért a gazdasági bizottság szabaddemokrata és sz ocialista tagjai ezt a törvényjavaslatot elutasítják, és általános vitára sem tartják alkalmasnak. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
