Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 9 (41. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3687 Végezetül pedig még egy gondolat: ha tőlünk nyugatabbra tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy például Németországban vagy az USAban az emberi élet elleni bűncse lekmények után második helyen vannak szankcionálás és társadalmi elítéltség tekintetében az adócsalással kapcsolatos bűncselekmények. Tessék összehasonlítani az Amerikai Egyesült Államok vagy Németország életszínvonalát Magyarországéval! Minden hátsó szánd ék nélkül egy megjegyzést engedjenek még meg nekem utolsó gondolatom alátámasztására. Az USAban a szesztilalom idején az első számú közellenséget, Al Caponét minden egyéb bűntette ellenére csupán egyetlen bűnéért sikerült jogerősen letöltendő börtönbüntet ésre ítélni: adócsalásért. Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló T/458. számú törvényjavaslatot 10 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül ál talános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az emberi jogi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Donáth László képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, ö nt illeti a szó. DONÁTH LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Hálásan köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Miképpen hallották, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság novem ber 25én megtárgyalta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósági tevékenységének egyes szabályairól szóló T/458. számú törvényjavaslatot, amelyet 10 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak minősített. (8.30) Bár ismertnek kell tételeznem Majtényi László adatvédelmi biztos véleményét e törvényjavaslattal kapcsolatban, mégis fel kell idéznem - mint a bizottság kisebbségi véleményét alapvetően érintőt. Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy a beterjesztett javaslat alapjogi ko rlátozásokat tartalmaz anélkül, hogy ezeket indokolná. A javaslat egyetlen indoklásként azt mondja, hogy a rendőrség rosszul végzi a munkáját. A bizottság kisebbségben maradt képviselői osztják az adatvédelmi biztos véleményét - újra idézem : "Az állam a saját működési zavaraiért a felelősséget nem háríthatja át jogszerűen a polgáraira". Az adatvédelmi biztos számtalan példát hozott fel annak megmutatására, hogy a PM, illetve az IM által alkalmazott kodifikációs módszer - bár lehetséges - ez esetben alkalm atlan volt érdemi előterjesztés elkészítésére. Ismét idézem: "Ne tévessze meg önöket az, hogy ez vékony szövegnek látszik, mert ez egy nagyon vastag törvény. Ez a törvény háromszor vastagabb annál, mint ami önök előtt fekszik. Ugyanis a rendőrségi törvény 7. és 8. fejezetét is inkorporálja, ezenkívül pedig a vámtörvény hosszú fejezetét ugyancsak. Megpróbáltam elkészíteni a törvény egységes szerkezetű szövegét, de kudarcot vallottam. Állítom, hogy nem lehet a törvényszöveget rekonstruálni. És ha ez így van, ha ennek a javaslatnak nincs sem textusa, sem korpusza, ha a törvény szövege nem rekonstruálható, akkor miről is akarnánk mi általánosan vitázni. Nincs miről beszélni." Bár az előterjesztő tudós képviselői megkísérelték a törvényjavaslat beterjesztését azz al védeni, hogy ha a visszautaló kodifikációs módszer elméletileg lehetséges, akkor ennek eredménye - legalábbis elméletileg - szintén helyesnek bizonyulhat. Az adatvédelmi biztos, valamint a bizottság elnöke és az én érvelésem nyomán mégis annak kimondásá ra kényszeríttettek, hogy az IMen belül is felvetődtek olyan vélemények, hogy egy nem rendvédelmi fegyveres szerv keretei között megoldhatóe a nyomozó hatósági hatáskör. Sőt az is elhangzott - ismét idézek , hogy "ilyen módosítási görgetés után nehéz ki bogozni azt, hogy mi is a hatályos jog". A bizottsági ülés színvonalas és indulatoktól sem mentes vitája lényege szerint arról zajlott, lehete, megengedhetőe alapjogokat pusztán kodifikációs, technikai szempontból
