Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Kovács Kálmán (SZDSZ) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Hogyan lehet olcsóbb metrót építeni?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
3646 tudniillik a vidéken élő emberek adójából kellene a kormánynak a metróberuházás 60 százalékát finanszíroznia, ahelyet t, hogy az M3as autópályára vagy az árvízvédekezésre fordítanánk ezt az összeget. Ezzel szemben a költségvetés néhány órával ezelőtti szavazása során minden, az M3asra, a 6os útra, az árvízvédelemre, a felsőTiszavidéki töltések megerősítésére vonatkoz ó javaslatomat leszavazták. Ráadásul ez a gondolkodás önmagában is túl primitív, és sehova nem vezet, hiszen ennek az okoskodásnak az alapján uszíthatnánk több száz zalai vagy baranyai kisközség lakóit; tiltakozzanak ők is az ellen, hogy az ő adójukból köz el tízmilliárd forintért majd elkerülő utat épít a kormány Debrecen körül, amikor az ő kistelepüléseiket nemhogy elkerülni, de lassan megközelíteni sem lehet az alig négyméteres, forgalomra szinte alkalmatlan utakon. Talán a fenti logika tarthatatlanságána k beismerése szülte az elutasítás újabb indokát. Eszerint kell a metró, és nem osztja meg az országot, csak túl drága. Néhány hete halljuk: lehet olcsóbb metrót építeni, így döntött a budapesti Fideszfrakció, amely egyébként eddig öt éven keresztül hároms zor megszavazta azt a beruházást, amelynek támogatásától most az OrbánTorgyánkormány visszalépett. Két kérdésem van, államtitkár úr. Az egyik, hogy volte akár csak egyetlen oldalas előterjesztése a közlekedési tárcának azon a kormányülésen, amelyen a ko rmány a metró ügyéről döntött Katona Kálmán úr távollétében. A második kérdésem: mivel csak ezután lesz a tendereztetés, mitől lehet olcsóbban metrót építeni? Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő Úr! A Házszabály szerint kénytelen vagyok figyelmeztetni önt a következőre: az ön által beadott kérdés - gondolom, majd az államtitkár úr is megerősíti ezt - gyakorlatilag köszönő viszonyban sincs azzal, amit most ön elmondott itt szóban. Ha óhajtja, gyorsan felolvasom a k érdés tartalmát: évek, sőt évtizedek óta folyt az előkészítése egy újabb metróvonal megépítésének, és a többi, és a többi... Ön egyértelműen csak a 4es metróról beszélt, és így ön jóval túlterjeszkedett az írásban beadott kérdésen. Ennek ellenére kétperce s válaszra megadom államtitkár úrnak a szót, de ez nem lehet gyakorlat a Ház működésében. Tessék, államtitkár úré a szó! (Taps a kormánypártok soraiban.) (16.20) MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót e lnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Valóban több kérdést is föltett, amelyet előre nem jelzett, nem először fordul ez elő, de most is tudunk rá válaszolni természetesen. Annyit kell mondanom, hogy azon a kormányülésen, amelyen a metróról döntött a kormány , természetesen mind a pénzügyminiszter például, mind pedig a külföldön lévő közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter helyett jómagam vettem részt, és rendelkeztünk a metróra vonatkozó minden információval. Valóban, a kormány döntött arról, hogy nem tu d több mint 100 milliárd forintot fordítani a fővárosi kelenföldi metró építésére az ország költségvetéséből, hisz az építkezés nettó 130 milliárd forintba, kamatokkal együtt, valamint a felszíni építkezésekkel együtt jóval több mint 200 milliárd forintba kerülne. Ennek több mint 60 százalékát a kormány az ország költségvetéséből állná, de a főváros részére is garanciát kellene vállalnia. Tehát igen komoly a kormány szerepe ebben a szervezetben. Havazás elleni védelem céljából, ahogy ön javasolja, pedig ige ncsak költséges lenne metrót építeni ebben az országban. Mit jelenthet ezért az olcsóbb metró? Azt semmiképpen sem jelentheti, ahogy elkezdték építeni, hogy például az első szerződés keretében főpolgármester úr kampányfőnökét megbízták egy 85 milliós szerz ődéssel. Azt sem jelentheti az olcsóbb metró természetesen, ahogy ma értelmezi a főváros vezetése, hogy csökkenti az üzemidőt, és ritkítja a járatokat.
