Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 8 (40. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3552 dualizmus jogrendszere, azon belü l pedig az új tájékozódási és tájékoztatási követelmények immár nem csupán kényszert, de normakényszert is jelentettek mint a modern államélet szilárd és tartós alapzata. Akkor, 118 esztendeje, a hírhez jutás szabadsága már éppoly személyes közérdek volt, mint amennyire természetes kívánalom az, hogy az államnak ezt az igényt szolgáltatásként kell kielégítenie. Amikor ma európaiságunkra gondolunk, ezen új korszakhatáron, az euroatlanti integráció folyamatában ezért úgy tekintünk a Magyar Távirati Irodára é s a többi, ugyane korban született nemzeti közintézményünkre, mint a mai kihívásoknak is megfelelni tudó, Európával szorosan összekapcsoló láncszemeinkre. Tisztel Ház! Az Országgyűlés külügyi bizottsága nemrégiben az MTIben tett látogatást, ahol áttekinte tte a nemzeti hírügynökség működését, terveit és gondjait is. A gondok elsődlegesen anyagi természetűek, noha az MTI a maga alig több mint egymilliárdos költségénél fogva igazán, úgymond olcsó üzemnek tekinthető. Olcsó üzemnek, de nem csupán hírgyárnak, hi szen az országnak és a nemzeti köztájékozódásnak legfontosabb és leggazdagabb, mindenre kiterjedő figyelmű és gyors, megbízható forrásáról van szó. Ezen a ponton pedig nagy hangsúllyal két körülményre hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét: Előszö r arra, hogy az MTI Részvénytársaság a Magyar Országgyűlés tulajdona, melynek zökkenőmentes működéséért tulajdonosi testülete útján viseli törvényes felelősségét, ami nemcsak azt jelenti, hogy az MTIt az eddiginél is jobban meg kéne becsülnünk, hanem azt is, hogy a felelősségnek anyagi természetű vonzatai is vannak. Másodszor pedig arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a Magyar Távirati Iroda a magyar ország- és nemzetkép formálásának, Magyarország országimázsának egyik legfontosabb bázi sa. Magyarország és a magyarság nemzetközi megítélésének javításáról a kormányprogram is beszél, mégpedig "Hírünk a világban" címmel, kiemelve, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket kíván tenni az országkép javítása érdekében. Találó ez a fejezetcím, hisze n számunkra létkérdés, hogy vajon reagálunke a napi információs inzultusokra, hogy vajon a gyors és hiteles közléssel elébe megyünke a befeketítéseknek, hogy vajon valóban hozzáférhetővé tesszüke naponta Magyarországot a nagyvilágnak a világ információs központjaiban, a nagy könyvtárakban, a Nyugat közvéleményformálói és politikai döntéshozói, üzletemberei és turistái előtt, és mindenütt, ahol jó vagy rossz hírünk kerekedhet - mert hiszen kerekedik, és kerekítik is. Döntő tehát, hogy milyen az országimá zs. Mert a külföld eleve azt feltételezi, hogy minden megnyilatkozásunk mögött világos értékrend és nemzeti stratégia áll, hogy a magyar külpolitika és a tájékoztatás koordináltan formálja a külképet, amely természetesen nemzeti érdeket szolgál. A külföld előtt tehát idegenforgalomban és diplomáciában, a külföldi kulturális intézetek hálózatának működésében, a vendéglátásban és a tájékoztatásban, a nemzetközi kapcsolatokban és a szomszédolásban egyaránt hiteles, egységes képet kell mutatnunk önmagunkról. 19 93ban már javaslatot tettem a nemzeti tájékoztatás intézményesítésére, de akkor szelet vetettem, és vihart arattam, mert azt mondták sokan '94ben, hogy nem kell nemzetpropaganda, csak szakértő politikusok kellenek, és az országkép majd alakul magától. Ma már kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim együtt beláthatjuk, hogy igazából csak a jó bornak kell a cégér, vagyis mind nagyobb a szükség a magyar ország- és nemzetkép - a kettő közötti különbséget Trianon indokolja , tehát a magyar országimázs közpo nti koordinációjára. 1993as javaslatomat tehát, és nemcsak a Magyar Távirati Iroda érdekében, most, 1998 decemberében az Országgyűlés és a kormány előtt tisztelettel újra megismétlem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) :
