Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 7 (39. szám) - A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - NÉMETH ZSOLT jegyző: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS
3538 Soron következik a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/250. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/250/61. számon kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező b izottságokat, kívánnake előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) A bizottságok nem jelezték, hogy előadót kívánnának állítani. Javaslatot teszek a részletes vita szerkezetére. Kezdeményezem, hogy a törvényjavaslat szerkezeti rendjére és a módosító javas latok közötti összefüggésekre figyelemmel a részletes vita három szakaszból álljon. Felkérem a jegyző urat, ismertesse a vitaegységeket. (21.10) NÉMETH ZSOLT jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A vita első szakaszában az ajánlás 128. pontjai szerepelnek a bünt ető törvénykönyv általános részéhez kapcsolódóan. Az összefüggésekre figyelemmel e szakaszban szerepel az ajánlás 82. pontja is. A második vitaegység a Btk. különös részében foglalt rendelkezések módosításait kezdeményező indítványok megvitatásából áll az ajánlás 2878. pontjai alapján. Ez a vitaszakasz a Btk. egyes szakaszaihoz módosító javaslatokat is tartalmazza. A végrehajtással kapcsolatos rendelkezések módosításait pedig az ajánlás 7981. pontjai tartalmazzák. (A jegyzői széket dr. Szabó Erika foglalja el.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Aki az imént ismertetett javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. Megnyitom a részle tes vita első szakaszát az ajánlás 128. és 82. pontjai alapján. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Dr. Ábrahám János jelentkezik.) Szólásra jelentkezett Ábrahám János, az MSZP képviselője. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mindenkori kormánynak és a törvényhozónak felelősségteljes feladata a társadalmi igényekre, jelenségekre reagálni. Ez történt az elmúlt ciklusban, amikor az igazságügyi reform kereté ben jelentősen módosította az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet. Már akkor a vita egyik sarkalatos pontja volt az életfogytiglani és a halálbüntetés kérdése. A jelenlegi kormánykoalíció korábbi álláspontja tükröződik az előttünk lévő javaslatban azzal, hogy szerencsére nem került elő a kisgazdák által akkor oly sokszor emlegetett halálbüntetés időleges visszaállítására a javaslat. Azt senki sem vitatja, hogy a büntetőjognak meghatározó szerepe van a társadalom védelmében, de az nem kizárólagos. A büntet és a bűnözés elleni küzdelem eszköze, de nem kizárólagos eszköze. Úgy gondolom, többen vagyunk, akik nem a büntetések szigorításában látjuk a hatékony bűnüldözés lényegét. Már az elmúlt ciklusban is szót emeltem az életfogytiglani szabadságvesztéssel és ál talában a büntetések szigorításával kapcsolatban. Azt kell vizsgálni, hogy a büntetéssel fenyegetettség milyen hatással lehet a bűnözés elleni küzdelemre, milyen hatással van a bűnmegelőzésre. A büntetőjog és ezen belül a büntetések szigorítása nem eredmén yezi automatikusan a bűnözés visszaszorítását, illetve csökkenését. Úgy gondoljuk, a büntető jogszabályok akkor tudják a bűnözés elleni funkciójukat betölteni, ha a bűnüldözés szervezete hatékonyan működik. A legszigorúbb büntetés kilátásba helyezése is ha tástalan, ha az elkövető kiléte ismeretlen marad, és ebből következően a felelősségre vonására sem kerül sor.
