Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 7 (39. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SIMICSKÓ ISTVÁN - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SIMICSKÓ ISTVÁN
3529 Azt gondolom, hogy az ország NATOcsatlakozásának ezek a javaslatok nem feltételei, noha az együttműködést megkönnyítenénk. A zt remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban lesz még alkalom arra, hogy a parlament e plénumán érdemben beszélgethessünk róla, és elfogadhassuk a javaslatokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Simicskó István képvi selő úr szintén kétpercesre vagy rendes felszólalásra kért szót? SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Rendes felszólalás. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tessék parancsolni! SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! É n is szeretnék hozzászólni ehhez az érdemi részletes vitához. Először is - mint azt Vidoven Árpád képviselőtársam is hangsúlyozta - a NATOcsatlakozásunkkal kialakult új helyzetet egyértelműen a jogi szabályozásnak is követnie kell. Olyan jogi környezet ki alakítása szükséges, amelyben hazánk zökkenőmentesen és teljes mértékben képes eleget tenni a szervezettel szemben fennálló szövetségi kötelezettségünknek. Az alkotmányba mindenképpen szükséges beemelni a szövetségi kötelezettség lényegét; azt, hogy ezentú l a magyar fegyveres erők alapvető kötelessége nemcsak a haza katonai védelme, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok teljesítése is. Ebben az új helyzetben változtatást igényelnek az alkotmány azon rendelkezései, amelyek a hazai , illetve a külföldi fegyveres erők alkalmazásának, felhasználásának, állomásoztatásának és határátlépésének engedélyezésére vonatkoznak. Az alkotmány módosítása lehetővé teszi azt, hogy a napi operatív ügyekben ne az amúgy is túlterhelt parlament munkáját növeljük, tehát kisebb fajsúlyú szövetségi tagságból eredő kiképzési vagy humanitárius ügyekben a kormány dönthessen. De természetesen nyilvánvalóan fennmarad a fegyveres erők feletti országgyűlési ellenőrzési garanciarendszer is. A fegyveres erők alkalma zásánál és a békefenntartó tevékenységnél megmarad az Országgyűlés döntési jogköre. Juhász alelnök úr reagálásával kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. Ugyanis többször elhangzott az általános vitában is, és a MSZP frakcióvezetője is hivatkozot t arra, hogy nem szükséges feltétele a NATOcsatlakozásunknak az alkotmány módosítása. Azért szeretnék idézni néhány mondatot a nem is olyan régen, november 26án itt járt NATOszóvivő, Jammie Shea úr nyilatkozatából, amely egyértelműen kinyilvánította és leszögezi azt, hogy most nyilvánvalóan nem az a legfontosabb kérdés, hogy Magyarország mikor, hanem az, hogy hogyan csatlakozik a NATOhoz, és ez a csatlakozási folyamat, ez az integráció minél simább legyen. "De - mondja a szóvivő úr - gyorsítani kell a s zükséges törvények és az alkotmány módosítását, mert ezek feltétlenül szükségesek a normális együttműködéshez." Engedjék meg, hogy még egy mondatot idézzek Solana úr szóvivőjétől, aki ezen a NATOkonferencián itt járt Magyarországon. Elmondja, hogy a jelen legi magyar kormány tevékenységét e téren a folyamatosság jellemzi, és nagy erőfeszítéssel folyik a munka, hogy minden jogi és pénzügyi feltételt teljesítsenek a felvétel napjáig. Ezen túlmenően a teljes jogú tagságig szükséges még a NATOerők állomásoztat ását, átvonulását megkönnyítő alkotmányos változtatások végrehajtása. Ezt tehát nemcsak mi mondjuk, és nemcsak az ellenzék részéről az MSZPs és az SZDSZs képviselők mondták egészen az elmúlt hét kedd estéjéig, hogy szükséges az alkotmány és a kétharmados törvények idevonatkozó módosítása, hanem a NATO elvárásaiban is szerepel ez. Ezt számtalanszor nyilatkozta - még az előző kormány idején - Kovács László egykori külügyminiszter úr is, hogy a jogharmonizáció érdekében ezeket a lépéseket meg kell tennünk.
