Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 7 (39. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE
3517 tisztelettel ajánljuk még mindig, újfent és mondom, naiv ideal izmustól áthatva, hogy itt van a mi módosító csomagunk, lehet támogatni. Ezenkívül van egy másik nagyon fontos módosító javaslatunk, ami egy új szemléletet hozna be, és úgy gondolom, nagyon jól megfelel a kormánypártok gondolatmenetének, éspedig az, hogy a gyermekgondozási támogatásokat, tehát a gyest például növelni lehetne. A gyest most elég bizonytalan számítási technikákkal az öregségi nyugdíjminimumhoz köti, de nem tudjuk, hogy az jövőre a szociális minimum összegével lesze egyenlő. De igazándiból szá munkra, ha igaz mindaz, amit hirdettek, akkor ezt meg is lehetne jeleníteni, éspedig úgy, hogy nem az öregségi nyugdíjminimumhoz lehetne kötni, hanem a minimálbér bizonyos százalékához, és a szocialista képviselőcsoportból azt a javaslatot tártuk a bizotts ág, illetve a parlament elé, hogy annak 80 százalékában határozzuk meg mindazt az összeget, amivel a gyermeket vállaló családok társadalom számára hasznos tevékenységét elismeri a kormány. (19.30) Úgy gondolom, ennek van egy pozitív üzenete; ha ez a pozití v üzenet eljut az emberekhez, akkor valahol valamilyen kis szikrányi javulás talán a demográfiai pozícióban is elérhető. Van egy másik módosító javaslatunk is, amelyet ennek a gondolatmenetnek a folyományaként lehetne értelmezni, ez pedig az anyasági támog atás egyösszegű kifizetésének és szintén nem a nyugdíjminimumhoz, hanem a minimálbérhez kötése. Mindnyájan, akiknek gyerekei vannak - és remélem, ebben a parlamentben sokan vagyunk akár nagycsaládosok is , emlékszünk arra, hogy egy újszülött érkezése szin te lakodalmi kiadásokkal egyenlő minden család költségvetésében, tehát annak a támogatásnak, amelyet a társadalom honoráriumként fizet a családnak, ennek az összegét így lehetne növelni, tehát a minimálbér 150 százalékában javasoljuk ezt az összeget megáll apítani. Tudom, hogy ahogy a nyugdíjemelést a kormánypárti többség visszahozta és napi politikai csatározások prédájává züllesztette le, ugyanígy a családi pótléknak, illetve a családtámogatási ellátásoknak is várhatóan ez lesz majd a sorsa. Pontosan ezt e lkerülendő egy olyan módosító javaslatot is megfogalmaztunk, ami automatizmust hozna a rendszerbe, az automatizmusnak a lényege pedig az értékállóság garantálása, tehát miután tudjuk, hogy az eltelt időszakban, sajnos, a családi pótlék rendkívül nagy érték vesztése volt megfigyelhető, tapasztalható, ezért a várható inflációt figyelmen kívül hagyjuk, mert ez bizonytalan, hanem a nettó bérnövekedés két százalékkal növelt összegét javasoljuk mi figyelembe venni itt az automatizmusnál. Én ezt ajánlanám szíves fi gyelmébe képviselőtársaimnak, és rendítsék meg azt a véleményemet, hogy mi itt tulajdonképpen ilyen kötelező gyakorlatokat végzünk csak akkor, amikor beszélünk, és talán ha partnerként kezelnek bennünket, és elfogadják tőlünk a jobbító szándékot, ezt úgy l ehetne megjeleníteni, úgy lehetne megtestesíteni, hogy néhányat elfogadnak ezekből a javaslatokból, amelyek igazán azt célozzák, amit önök is akarnak. És ha tényleg igaz az, hogy az ország gazdasági eredményei alapján lehet többet juttatni, akkor ne a gazd ag családok gyermekeinek juttassunk, hanem tényleg a rászorultaknak. Köszönöm szíves figyelmüket, és arra szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy fogadjanak el ezekből módosítókat, lesz rá lehetőség, mert ki fogjuk kérni ezeket a szavazásnál, tehát meg lehet változtatni a véleményüket. Ebben bízva ülök le most, és köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétpercesek következnek, Farkas Imre képviselő úr, MSZP. (Farkas Imre: Nem kétpercest kértem!) Nem. Béki Gabriella? (Béki Gabriella: Nem kétperces!) Nem kétpercest kért. Takács Imre úr jelentkezett, ő sem kétperces. Kristyánné Aknai Erzsébet? (Kristyánné Aknai Erzsébet: Nem kétperces!) Ő sem kétperces. Akkor Takács Imre képviselő úr következik, mert ő jelentkezett írásban. DR. TAKÁCS IMRE