Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 7 (39. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÓSA LAJOS
3514 Természetesen ebben a helyzetben gyermekeink, akik tanköteles korúak, meg fogják kapni a családi pótlékot, annak azt a szerény formáját, amenny ire a kormányzati oldal a helyzetet érettnek találta, miközben az aluliskolázott, a jogaikat nem kellően ismerők, a kulturális szintben nem túlságosan magasra emelkedett rétegek elesnek ettől a lehetőségtől, mert nincsen alanyi jogú családi pótlékuk, iskol áztatási támogatásuk van, ha az érdekfelismerő képességük elég fejlett ahhoz, hogy legalább utólag rájöjjenek arra, mégiscsak el kellene küldeni a gyereket iskolába. Tehát a rendszer radikálisan rosszabb, mint az eddigi, s nem azért, mert az iskoláztatási támogatás rossz elgondolás, hanem mert ez a családi pótlékkal van egybevetve, s a családi pótlék rovására van kiszabva. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra következik Farkas Imre képviselő úr, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szimpatikus volt nekem Kósa Lajos képviselőtársam hozzászólása. Nem azért, mert ismét elmondta a célokat - hiszen korábban, a nyáron is több alkalommal elmondta, miért van erre a lépésre szükség , hanem az azt követő gondolatai miatt. Látszik, hogy ő elolvasta ezt a tervezetet, tudja, mi van ebben a tervezetben - több képviselőtársától eltérően. Belátta, hogy ebben a tervezetben nem az van, amit mögé gondoltak mondjuk júliusban. Vannak kételyei a most meg fogalmazott gondolatokkal kapcsolatban. Teljesen igaza van, mert ez a forma most csak abban tér el a korábbitól, hogy a korábbi azt mondta, a jegyző pénzbírságot szabhat ki. Ő elmondta július 2án, hogy ez az eszköz nem eredményes, mert nincs miből levonni ezt az összeget. Most nyilvánvalóan logikusan kiköthetünk oda, hogy lehet, hogy ez a család nem kell hogy megkapja ezt a pénzt, de akkor miből fog élni, ha eleve nem kapja meg? Mert egyszerűen nincs más jövedelme. Tehát ugyanolyan eredménytelenséghez veze t ez a javaslat is, ami előttünk van, mint ami talán most is fennáll. Ezt ő meg is bírálta. Negyedikként elmondta, hogy közösen dolgozzunk ezen a problémán: ez is nagyon szimpatikus gondolat, csak az a baj, a mi figyelmünket hívta fel, hogy mondjunk mást. Úgy látom, a részletes vitában vannak javaslatok, amelyek mást mondanak: ezek azt mondják, hogy a javaslattól eltérően most ne vezessük be ezt a formát, mert ez semmivel nem mutat túl a jelenlegi gyakorlaton. Ezért úgy gondoljuk, a kormány elsősorban azon gondolkozzon, hogy ezt a nemes célt, amit mindenki megfogalmaz, hogyan lehetne eszköz oldalról jobban alátámasztani, s mikor ez meglesz, ezt tárják az Országgyűlés elé. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra következik Kósa Lajos képvisel ő úr, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Amikor azt mondom, hogy "mi, képviselők", akkor, őszintén szólva, nem csak az ellenzéki képviselőkre gondolok. Tudom, önöknek meghökkentő lehet, hogy más is ül a parlamentbe n. De amikor végig azt mondtam, hogy "mi, parlamenti képviselők", akkor én, Isten bizony, minden parlamenti képviselőre gondoltam: önökre, a kormánypártra, az ellenzékre, mindenkire. Éppen ezért az, hogy az önök együttműködését kérem, a mi együttműködésünk et, az a tisztelt Házhoz szól, nem csak a Szocialista Párthoz, természetesen a Szocialista Pártot is beleértem, ezért Farkas Imre utóbbi megjegyzése egyáltalán nem helytálló. Szeretném mondani, hogy nem tudok az olyan kekeckedéssel mit kezdeni, ha azt mond ja Simon József, hogy nem elég radikálisan mást tenni, jobbat kell tenni, mert lehet a szőrszálat hasogatni, és az biztosan nagyon didaktikus, dialektikus, meg nem tudom, micsoda lesz, de az biztos, hogy nem lesz előrevezető. Én is megpróbáltam tartózkodni ettől, pedig higgyék el, van a tarsolyomban egykét szójáték, amelyek adott esetben vidámságra adhatnak okot.
