Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 7 (39. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR
3474 száz milliárdos összegről az egész ország helyzetét is mérlegelve kellett döntenie. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, Szabad Demokraták Szövetsége. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt kedden egy szavazással a parlament kormánypárti többsége úgy döntött, hogy nem támogatja két, korábban döntéssel létrehozott bizottság személyi összetételét, vagyis nem engedi létrejönni ezeket a bizottságokat. Indoklásként az hangzott el, hogy nem felel meg a többségnek a bizot tságok vezetésére jelölt két ellenzéki. Tisztelt Képviselőtársaim! A szavazással kapcsolatban a következő problémák merülnek fel: A jelölés joga az ellenzéket illette - ez a Házszabályból, az elfogadott országgyűlési határozatból és az elmúlt évek gyakorla tából egyaránt levezethető. A hétfői házbizottsági ülésen az ellenzéki pártok megjelölték jelöltjeiket, ekkor személyükkel kapcsolatban semmilyen kifogás nem hangzott el. Felmerül a kérdés, hogy önök mikor döntöttek arról, hogy nem támogatják a bizottsági elnöki jelölteket. Vajon a hétfői frakcióüléseken? Akkor miért nem közölték a házbizottság ülésén? Miért hallgattak erről? Vagy nem akkor? Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy mikor és kik hozzák azokat a döntéseket, amelyeket aztán önök szolga i módon ezekben az ügyekben megszavaznak. Hivatkozási alapként hangzott el a jelöltek elfogultsága, amely önmagában sem értelmezhető, tisztelt képviselőtársaim, mert az elnököknek nincs a tagoktól eltérő többletjogosítványa. Persze elhangzott az is, hogy f eljelentés van a jelöltek ellen. Ezzel kapcsolatban meg az a problémánk merül fel, hogy a nevük csütörtökön került nyilvánosságra a házbizottságban. Előtte beszéltek a parlamentben, hétfőn lett végleges a nevük, kedden érkezett az egyik feljelentés. Felmer ül az emberben a kérdés, hogy milyen célból. Az egyik válasz az lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy meg kell akadályozni a bizottságok létrehozását, hogy megakadályozhatók legyenek a vizsgálatok. Akkor az a kérdés, hogy milyen takargatnivaló van, ami mi att önök nem engedik megkezdeni a szükséges vizsgálatokat. Vagy a másik magyarázat lehet: meg kell félemlíteni az ellenzéki képviselőket, hogy vigyázzanak a mondanivalójukkal a tisztelt Házban, mert bárki ellen bármikor pereket lehet indítani, bárkit bármi kor bíróság elé lehet citálni - ezzel egyébként veszélyeztetve a képviselők szólásszabadságát, veszélyeztetve a képviselők szabad véleménynyilvánítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Általános következmények is levonhatók a történtekből. A parlament egyik leg fontosabb feladata a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Ez nemcsak ellenzéki jogosítvány, hanem a kormánypárti képviselőknek is joga, sőt, érdeke a végrehajtó hatalom megfelelő ellenőrzése. Gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim: az ember a parlamentben hol a kormányoldalon ül, hol az ellenzéki oldalon. Ha mostantól kezdve az lesz, ami ma gyakorlat a magyar parlamentben, hogy a többség mindig le fog mondani a kormány feletti ellenőrzés jogáról, akkor ennek a következménye nem lehet más, mint ciklusokon ke resztül az ellenőrizetlen, kontrollálatlan hatalom. (15.40) Kinek az érdeke ez? Vajon érdekünke ez nekünk? Vajon érdeke ez az országnak? Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor miniszterelnök ú r azt mondta, hogy a parlament ellenzék nélkül is működik. Parlamentáris demokráciában ilyet még az sem mondhat, akit egyébként a parlament működése szemmel láthatóan nem érdekel! Ugyanakkor azonban a kijelentés a működési formára sem feltétlenül igaz, a m űködés tartalmára azonban biztosan nem. Az euroatlanti integrációs folyamatban több nagyon fontos törvényt kell az Országgyűlésnek megalkotnia,
