Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
347 Tehát egységes legyen a r ájuk vonatkozó minőségi és egyéb elvárás, szabályozás. Ezt természetesen nem e törvény módosításának keretén belül kell megoldani, hanem a végrehajtására esetleg kiadandó miniszteri rendeletnek vagy más hasonló jogszabálynak. Ugyancsak fontos a közraktárak és a felügyeleten túl a szaktárca kapcsolatának kialakítása. Ez is másik rendezést kíván, nem ebbe a törvénytervezetbe illik, csak jó lenne, ha nem lenne elfelejtve ennek a kapcsolatkialakításnak a rendszere. Lényegesnek tartjuk, hogy ha e módosítással le hetővé válik külföldi tulajdonú társaságok részvétele a magyarországi közraktározásban, ugyanez a lehetőség megillesse majd a hazai vállalkozókat is külföldön. Ez természetesen további tárgyalásokat igényel a szaktárca részéről. Ezért kérjük a szaktárcát, hogy e módosítás elfogadása után ebben a tárgyban a szükséges tárgyalásokat folytassák tovább, ne legyen lezárva ez a téma a törvénytervezet elfogadásával. Igen jónak tartjuk, hogy a tervezet több ponton szigorítja a törvény eddigi előírásait, így például a kiszabható bírság felső határának emelését jogsértés esetén. És ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy e bírságot nem a közraktárnak, hanem a jogsértést elkövető vezetőjének kellene megfizetnie. Vannak ugyan aggályaink is e törvénytervezettel kapcsolatban. Il yen például az, hogy a tervezet feltételhez és engedélyhez köti a közraktározási tevékenységnek nemcsak a megkezdését, hanem a megszüntetését is. Mivel a közraktár is csupán egy a társaságok közül, és a tönkrement vagy tönkremenőben lévő társaság nem nagyo n szokott engedélyt kérni a tönkremenéséhez, a megszűnéséhez, így aztán nemigen látom, nemigen látjuk, hogy ezt az előírást hogyan lehet majd betartani, betartatni egy csődbe menő vagy felszámolás alá kerülő közraktárral, hogy engedélyt kérjen a tevékenysé ge megszűnéséhez. Ugyancsak problémásnak tűnik a kötelező felelősségbiztosítás mértéke. Szerencsésebb lenne a biztosítás mértékét fix összeg helyett a raktározott áru értékéhez igazítani (Mádai Péter tapsol.) , mert akkor biztos lehetne abban az a személy, aki az áruját a közraktárban elhelyezte, hogy a kötelező felelősségbiztosítással le van fedve az ő áruja. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a kötelező felelősségbiztosítás mértékénél lényegesen nagyobb értékek kerülnek raktározásra a közraktározásban, és ha ez így igaz, akkor a beraktározott áru jelentős része nincs lefedezve a felelősségbiztosítással. Tehát a fix összeg helyett a beraktározott áru mennyiségéhez lenne célszerűbb igazítani a kötelező felelősségb iztosítás mértékét. Végezetül: mivel a bevezetőmben jeleztem, hogy a mezőgazdasági termelők számára mennyire fontos jogszabályról van szó, fokozott szerepet kell kapnia az ellenőrzésnek és a felügyeletnek. Ehhez a részletes vitában módosító javaslataimat e lő fogom terjeszteni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen a hozzászólását, képviselő úr. A monitoron megjelent Braun Márton képviselő úr neve, a Fidesz részéről. (Jelzésre:) Nincs jelen. Köszönöm szépen. Ismételt felszó lalásra jelentkezett Takács Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről... (Dr. Takács Imre jelzi, hogy tévedés.) - ő sem. Göndör István képviselő úrnak adom meg a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szé pen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ahogy képviselőtársaim korábban elmondták, amikor ez a törvény először megszületett, nagyon hosszas vita előzte meg a parlamentben. Vitatkoztunk magáról a jogintézményről, a kapcsolódó jogszabályokról. Furcsának han gzik, hogy Keller képviselőtársam azt kérte, ma lehetőség szerint ne zárjuk le a vitát, és közben mégsem teszünk nagy és hosszú hozzászólásokat ehhez a néhány paragrafushoz. De szeretném megerősíteni, hogy mi, akik akkor részt vettünk e törvény megalkotásá ban, nyitottak és
