Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VÁRHELYI ANDRÁS, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3454 (12.20) A következő: a külső feltéte lrendszeren belül gondoljunk csak az állampolgári fegyelem lazulására, a titokhordozók egy részének mentalitására! A tisztelt Házon belül is ismertek az utóbbi időben kiszivárogtatott dokumentumokról és információkról szóló esetek. Közismert a bulvársajtó fokozott, szenzációhajhász információéhsége, s a politikai ellenérdekek e területen megnyilvánuló negatív szerepe is. Mindezek a körülmények jelzés értékűek, és bizony mutatják az ország adatvédelmi készségének színvonalát. A civil intézmények és gazdálkod ó szervezetek többségénél a rendszerváltás után lazult a titkos ügyiratkezelés szigora és színvonala. A dokumentum- és irattárak védettsége kritikán aluli. A legfontosabb állami intézményeket - ez számomra megdöbbentő - civil biztonsági szolgálatok védik. Az iratkezelési és TÜKszabályzatok teljesen elavultak. A szervezeti és működési szabályzatok nem aktualizáltak, nem tükrözik a titokvédelmi felelősséget és feladatot. Elavult a számítástechnikai adat- és információvédelem. Nincs általános értelemben bizto nságosnak mondható nyilvántartás. Nagyon komoly veszélynek látszik a számítástechnikai adatok elektronikai úton való megszerezhetősége. A nagyon korszerű támadóberendezések már ismertek a nemzetközi és hazai területeken egyaránt, a védelmi eszközök szintén . Lesze elég pénz ezek telepítésére, megvásárlására és fejlesztésére? A fontos és védett civil objektumok többségükben nem rendelkeznek biztonsági koncepcióval, nincs informatikai stratégiájuk, hiányoznak vagy elavultak a biztonsági szabályzatok. Nincs ki dolgozott és egyeztetett katasztrófavédelmi terv. Nem kialakított a szervezeti és személyi strukturális védelem. Tisztelt Ház! A fenti hiányosságok megszüntetése - kategorikusan és elkerülhetetlenül - kormányzati kötelesség. Ezt a kormányzati kötelességet vállalja a jelenlegi koalíciós kormány, amikor beterjeszti a két törvényjavaslatot. Biztos vagyok abban, hogy a meglévő hazai szakértelemre és az adatvédelmi rendszer fejlesztésére alapozva megteremthető az új típusú titok- és adatvé delem, ezt azonban - és ez nagyon fontos argumentum - csak a belügyi, a honvédelmi és a civil titkosszolgálati együttműködés kötelezővé tételével lehet elérni. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja és elfogadja az állam- és a szolgálati titokról szóló törvény módosítását, de a végrehajtást előkészítők figyelmébe ajánlja azt, hogy a nemzetközi kapcsolódás feltételeinek kidolgozásánál a hazai érdekeket is jelenítsék meg. Magyarországnak is számolnia kell az ipari és gazdasági hír szerzés terjedésével, ezen belül az ellenünk irányuló esetleges akciók végrehajtásával. Ha figyelembe vesszük, hogy a műszakitudományos hírszerzés gyorsan változó hírigényén kívül az állandó jellegűnek minősíthető katonai és politikai hírigény is jelen va n, akkor nem nehéz belátni, hogy mindezek együtt komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Ezek ellensúlyozását jelenti az elhárítás előkészítése, amelynek egyik vonala az állami és szolgálati titokvédelem. Az adat- és információvédelem fontossága túlmutat az állami és szolgálati titokkörbe bevont vagy bizalmasan kezelt adatok körén. Kitartó, pontos, tudományos, elemző háttérrel a nyílt forrásból származó adatok értékelése is komoly károkat okozhat, erre példaként felhozok egy 60as évek közepén megtörtént, s később nyilvánosságra került titkosszolgálati akciót. A 60as évek elejétől a szovjet állambiztonság óriási erőfeszítéseket tett a légierőfejlesztés leplezésére vonatkozóan. Földrajzi méretű térségeket nyilvánítottak zárt területté, s egész körzetek tel jes lezárásával gátolták a nyugati hírszerzést. Dezinformációs akciók egész sorozatát szervezték meg a nyugati ellenfél félrevezetésére. A véresen komoly rezsimintézkedések eredményesnek bizonyultak, az amerikai és nyugati hírszerzők nem jutottak lényeges adatokhoz. Ebben a kényszerhelyzetben Amerikában elkezdték gyűjteni a szovjet alumíniumtermeléssel, a gyártási eljárással, a fejlesztésekkel, a kísérletekkel és a kutatásokkal kapcsolatos nyilvános adatokat. Az adatszerzés nyílt forrásokra támaszkodott, s a munka végén az amerikaiak pontosan meg tudták mondani, milyen időpontban, melyik térségben fogják az oroszok hadrendbe állítani az új MIG21es harci repülőgépeket, amelyek abban az időben legendásan
