Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a honvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NYITRAY ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3450 Ugyanakkor én nem tartom egészen jónak - de több képviselőtársam is megfogalmazta ezt a gondolatot , hogy egy első helyen kijelölt bizottság, mert az önkormányzati és rendészeti bizotts ág az első helyen kijelölt bizottsága ennek a törvényjavaslatnak, úgymond, bizottsági szinten kellő mélységben nem tárgyalta ezt az ügyet, azonban figyelembe véve a szavazati arányt, a szavazati eredményeket, azt kell megfogalmaznom mint bizottsági előadó, hogy a tisztelt Országgyűlés részére elfogadásra ajánljuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Gyimesi József képviselő ú rnak, a honvédelmi bizottság előadójának. DR. GYIMESI JÓZSEF , a honvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság 1998. november 25én megtartott ülésén úgy határozott, hogy a nemzeti biztonsági felügyeletr ől szóló T/459. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. A vitában, amely elég szűk körben zajlott le, az ellenzéki képviselőtársaim felhatalmaztak és szinte köteleztek arra, hogy ismertessem azt az álláspontjukat, miszerint mostanában a parlamentben gyakorlat, hogy ha nincs kisebbségi előadói vélemény, akkor úgy hangzik - idézem , "mintha a bizottság elfogadta volna, tehát a szavazati arányt kérem ismertetni azzal, hogy a kisebbségi véleménynek nincs állított előadója". Ennek az idéze tnek a lényege az, hogy ebben az ügyben kisebbségi vélemény előadására előadót a bizottság kisebbsége nem állított, de a határozatát a bizottság nem egyhangúlag hozta, hanem 11 igen, 4 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett. Jóllehet, a Házszabály 101. §a nem kötelez arra, mint a bizottság kijelölt előadóját, hogy ismertessem a szavazati arányokat, hiszen a bizottság döntését kell ismertetnem, amely ajánlás az Országgyűlés felé, de én készséggel eleget teszek ellenzéki képviselőtársaim felkérésének. Köszön öm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megkérdezem a nemzetbiztonsági, valamint az alkotmányügyi bizottságot, kívánnake előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók vezérszónokainak fe lszólalása következik, a házbizottság ajánlása alapján tíztíz perces időkeretben; ezek között kétperces felszólalásra nem kerül sor. Megadom a szót először Nyitray András úrnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Tóth Károly úr. NYITRAY ANDRÁS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két törvényjavaslatról szólok, mely a Ház asztalán fekszik. Az egyik a nemzeti biztonsági felügyeletről szól, a másik az állami és szolgálati titokr ól szóló 1995ben megalkotott törvény módosítását célozza. Bár előterjesztésük másmás miniszter, a belügyminiszter, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hatáskörébe tartozik, lényeges közös vonásuk, hogy mindkét törvény megalkotását a Magyar Köztársaságnak a NATOhoz való csatlakozási szándéka teszi szükségessé. Az előterjesztő miniszter úr részletesen ismertette azoknak a megállapodásoknak a körét, melyek a törvényjavaslatok benyújtását megalapozták, és azokat a szakmai indokokat is, amelyek e törvényjavaslatok elfogadása mellett egyébként is szólnak. Nyilvánvaló, hogy olyan technikai jellegű, a nyugateurópai normák hazai bevezetését célzó szabályozásokról van szó, melyek az elsődleges célok, nevezetesen a korábban említett megállapodások bet artásán kívül a jó öreg varsói szerződéses hagyományoktól való megszabadulásunkat is szolgálják, már ami a titokvédelmet és az ezzel összefüggő szabályozást érinti. Az a szemlélet ugyanis, mely a katonai és az állami titkokat
