Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT, az MDF
344 A cégeljárással kapcsolatos szabályokat az 1997. évi CXLV. törvény tartalmazza. Ennek hatálybalépésétől van lehetősége a külföldi székhelyű vállalkozásoknak arra, hogy Magyarországon fióktelepet létesítsenek. A pénzügyi szektor szolgáltatásainál figyelemmel arra, hogy a betétesek, a befektetők, a hitelezők érdekei, az ilyen szolgáltatásokat végzők prudenciális működésének bi ztosítása, végül a pénzügyi rendszer stabilitása az általánosnál szigorúbb szabályokat indokolnak, sajátos rendelkezések szükségesek mind a fióktelep, mind a képviselet alapítására, működésére, állami felügyeletére és megszüntethetőségére. Erre tekintettel a hitelintézeti törvény, az értékpapírtörvény, a biztosítási törvény, a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, a jelzáloghitelezésről és a jelzáloghitelintézetről szóló törvény és a közraktári törvény hatálya alá eső szolgáltatásokat végző fióktelepe knél a fiókteleptörvény csak mögöttes jogszabály, másodlagosan irányadó, mert a külön törvények szabályozzák a fióktelep, valamint az általa végzendő tevékenység engedélyezésének feltételeit, tőkekövetelményeket, az állami felügyeleti hatóság jogosítványai t, a prudenciális működés biztosítékait. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításának legfőbb célja olyan szabályozás kialakítása, amely eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinknek, biztosítja a külföldi cég számára a diszkriminációtól mentes elbánást, ugyanakkor előnyösebb helyzetbe sem kívánja hozni a fiókot a belföldi székhelyű közraktáraknál. Erre figyelemmel - ahhoz, hogy fióktelep közraktári tevékenységet folytasson - rendelkeznie kell a magyar felügyeleti hatóság, a Gazdasági Mini sztérium engedélyével, és az engedélyezés feltételei ugyanazok, mint a belföldi székhelyűeknél. A személyi feltételeknél az ügyvezető számára előírt szakképzettséget a javaslat külön jogszabályban kívánja meghatározni, pontosítva ezzel az eddigi szabályozá st. S e beosztás betöltéséhez új elemként állandó belföldi lakhely is követelmény. Mivel az anyacég külföldi, szükség van arra, hogy a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság együttműködjön. Erre is tartalmaz szabályokat a törvényjavaslat. Ezért az engedé lyezéshez szükséges okirat csatolása arról, hogy érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedő, nemzetközi együttműködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezetek között. A külföldi cégnek helyt kell állnia a fióktelep útján keletkezett tartozásokért, és a fióktelep működéséhez ugyanolyan összegű, úgynevezett dotációs tők ét kell elhelyeznie belföldi székhelyű hitelintézetnél, mint amekkora a belföldi székhelyű közraktár részvénytársaságok jogszabályban előírt jegyzett tőkeminimuma, azaz 250 millió forintot. Mivel a fióktelepként működő közraktár belföldi üzletfelekkel kerü l kapcsolatba, magyar nyelven is el kell készítenie szabályzatait, általános szerződési feltételeit. A közraktári szolgáltatás nem csak a hozzá letett áru szakszerű raktározásából, megőrzéséből áll. A letevővel a közraktári szerződés megkötése során az áru fölötti rendelkezési jogot megtestesítő speciális értékpapír, a közraktározási jegy kiállítása is megtörténik. Ez két részből áll: az árujegyből és a zálogjegyből. Bár ezek különkülön is forgathatók, de együttes birtoklásuk jogosít a közraktárban elhelye zett áru kiszolgálásának igénylésére. A közraktározás igazi előnye abban van, hogy a közraktározási jegy zálogjegy részének forgatásával kölcsönt lehet felvenni, amelynek fedezete a közraktárban elhelyezett áru. Mindezek alapján érthető, hogy a törvénymódo sítás az alapításra és működésre vonatkozó prudenciális szabályainál a hitelintézeti, az értékpapír, továbbá a biztosítási törvény megoldásait követi a fiókszabályozás tekintetében. Ez a magyarázata, hogy mind a belföldi részvénytársasági, mind a fióktelep formában működő közraktár tevékenységének megkezdéséhez a Gazdasági Minisztérium az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel egyetértésben adhatja ki csak az engedélyt.
