Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - JUHÁSZ FERENC - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
3424 Itt hangsúlyozni kell a politikai, a demokratikus berendezkedéshez fűződő elkötele zettséget is. Igenis, amikor Magyarország úgy döntött, hogy a NATOhoz csatlakozni akar, akkor ezt azért is tette, mert azonosul azokkal az értékekkel, a demokráciának azokkal az alapszabályaival, amelyek a NATOtagállamok berendezkedését meghatározzák, és amelyek ennek az együttműködésnek is egy fontos elemét képezik. Nem véletlen, hogy amikor Perry védelmi miniszter felállította az úgynevezett négy NATOkritériumot, amely ugyan soha nem volt egy elfogadott, hivatalos doktrínája a NATOnak, de mindenki egy etértését élvezte ez a négy kritérium, akkor annak az első kritériuma az adott ország demokratikus érettsége, belső demokratikus szabályainak szilárdsága volt. Van egy szomszédos ország, amely tulajdonképpen emiatt nem került be az első körbe: Szlovákiára gondolok, képviselőtársaim pontosan tudják. Szlovákia felvételét azért halasztották el, mert nem voltak meggyőződve az előző szlovák kormány demokratikus meggyőződéséről, és nap mint nap az ottani kormányzati gyakorlat, de parlamenti gyakorlat is arra muta tott, hogy a NATOországokban szokásos, kialakult és elvárt szabályokat, normákat felrúgják, nem tartják be. Ezért tartjuk nagyon fontosnak azt, hogy Magyarország a továbbiakban is egyértelműen elkötelezze magát ezek mellett az elvek mellett, mert itt nem csupán az ellenzék jogairól van szó, hanem Magyarország demokratikus érettségéről, amely egyformán fontos a NATO és az Európai Unió tagállamai számára is. El lehet rontani a dolgokat - nem érdemes! Azt hiszem, ebben közösek az érdekeink is, és itt vita nem fog kialakulni. Nem szerencsés az, ha Magyarország miniszterelnöke úgy nyilatkozik, hogy ellenzék nélkül is működik a tisztelt Ház. Ez a Ház évtizedekig működött ellenzék nélkül. De azt hiszem, abban egyetértünk mindannyian, hogy nem volt jó az a négy évt ized, amíg nem ült ellenzék ebben a Házban. A demokrácia a kormánypártok és az ellenzék - mindkettő - hasonló értékű funkcióján alapul. Az egyik feladata a kormányzás, a másik feladata pedig az ellenőrzés. (10.10) Az ellenzék kizárása a kormányzati életből gyakorlatilag a demokrácia alapját rendíti meg. Aki úgy gondolja, hogy a Ház működhet ellenzék nélkül, az a demokráciát sérti meg, azt tekinti feleslegesnek. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Mint Kuncze Gábor frakcióvezető t egnap már jelezte, én is szeretném megerősíteni: természetesen a Szabad Demokraták Szövetségének 1990 óta következetesen képviselt NATOelkötelezettségét nem változtatja meg az, ami tegnap a parlamentben történt. Továbbra is együtt fogunk működni a kormánn yal minden olyan kérdésben, amely Magyarország NATOcsatlakozását közvetlenül szolgálja. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen csatlakozhasson, és teljes értékűen tölthesse be tagsági funkcióit a NATOn belül. Mindazt megtes szük, ami ehhez feltétlenül és elengedhetetlenül szükséges, mert valóban úgy gondoljuk, hogy ez nemzeti érdek - ez politikai filozófiánkból következik , nem rendelhető alá semmilyen más szempontnak. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) Ugyanakkor ma már s ok szó esett az alkotmánymódosítás kérdéséről. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy az alkotmánymódosítás jelenleg javasolt változata ugyan nagyon megkönnyíti, olajozottá teheti ezt az együttműködést, de semmiképpen nem tekinthető annak egyértel mű feltételeként. Nem feltétele, hiszen nincs egyértelmű NATOelőírás az engedélyezési szabályokat illetően. Önök tudják, hogy itt gyakorlatilag engedélyezési szabályokról van szó, arról van szó, hogy a magyar fegyveres erők milyen módon léphetik át a hatá rt, illetve idegen fegyveres erők milyen módon léphetik át szintén a magyar határt, és milyen akciókban milyen felhatalmazásokkal vehetnek részt. Ebben nincsenek egységes elvárások, a NATOtagállamokban nagyon különféle modellek vannak, de egy dolog közös: a parlamentet sehol nem hagyják ki. Különböző jogkörei és kompetenciái vannak a parlamenteknek, van, ahol ez csupán konzultációra terjed ki, van ahol tételes felhatalmazásokra, és van, ahol a kettő között van a dolog, de a parlament szerepét sehol nem bec sülik alá, sehol nem próbálják kirekeszteni ebből a folyamatból.
